Várak ormán magyar csillagok – VI. A budavári roham

Az elmúlt napok záporai elverték a forró kohóként lüktető tábor porát. Friss színekben ragyognak most a csíkos hadisátrak tömegei. A felkelő nap narancs gömbje alatt a háttérben méltóságteljesen rajzolódnak ki a romjaiban is királyi fenségű budai vár körvonalai. Ha valaki ezen a reggelen a keresztény táborból felsétálna a dombokra, bizony észrevenné: a távolból szépnek tűnő szőlőskerteket rég nem kapálták, nem kötözték, a még buján zöldellő gyümölcsfákról pedig durván leszaggatták a termést. Ám ma, a döntő roham reggelén aligha akadna bárki is békés szemlélőnek. Ahogy emelkedik a nap, előbukkannak a várfalak, rondellák és tornyok, ágyútűz marta kormos sebei. A színes látvány pillanatnyi csöndje nem feledtetheti senkivel az elmúlt hónapok véres harcait.

Buda várát két hadsereg tartja ostrom alatt. A Lotharingiai Károly főherceg uram vezette fősereg 40 000 katonát számlál. 35 háromfontos löveget, négy tarackot, négy falkont, három tábori ágyút, egy hatvanfontos és egy százfontos mozsarat dob harcba az ostrom kezdete óta. Ezen kívül emelőgépeket, tábori kohókat, petárdákat, 2000 kézibombát, 250 mázsa lőport, és 3000 sáncszerszámot mondhat magáénak. A Miksa Emánuel bajor választófejedelem uram vezette bajor sereg 20 000 harcost számlál. Tizenhat háromfontos ezredágyút, két falkont, 7 tábori ágyút, 150 mázsa lőport, ezer kézibombát, és 2000 sáncszerszámot vet harcba. A bécsi hadvezetés emellett 50 000 külhoni és magyar katonával számol: a drávai, az erdélyi és a szolnoki seregeknél a török ellentámadások kivédésére.

Itt, Buda alatt harcol Eszterházy János győri főkapitány uram 2500, Batthyány Ádám uram mintegy másfél ezer, idősebb Bercsényi Miklós uram 3000 magyar katonája, Barkóczi Ferenc uram 4000, Csáky László uram 1500 és Petneházy Dávid uram 800 lovasa és gyalogosa.

Itt van még Zichy Imre uram vázsonyi, Tóti Lengyel János uram keszthelyi és Festetich Pál helyettes keszthelyi kapitány uram is. A bányavárosi főkapitány helyettesét is elküldte a híres volt füleki várkapitány, Koháry István uram személyében. A császári seregben négy Pálffy is harcol: János Károly gróf altábornagy, valamint három unokaöccse: Miklós és Ferenc alezredesek és öccsük, János vértes kapitány. Nagyjából jó tizenötezernyi a Budát vívó magyarjaink száma. További 5000 talpas és huszár a végvárakban áll fegyverben.

Maga a keresztény fősereg még Szent Iván havának tizenhetedik napján érkezett Pest alá. Az előcsapatok másnap Stamharberg Rüdiger generális uram vezérletével átkeltek a Dunán. A bajor sereg ugyanazon napon ért Buda vára falaihoz. A következő napokban Bottyán János uram huszárjai szétszórtak egy, az ercsi térségből a várba igyekvő félezres török csapatot.

Az ostromtüzérség június 23. óta szüntelenül lövi a falakat. Aknák és ellenaknák, iszonyú véráldozat mindkét oldalon.

A török 1541 augusztusának Keresztelő Szent János fejevétele napja óta üli Buda várát. Számtalan ostromkísérlet történt már felszabadítására. Hasztalan. Az utolsó sikertele ostrom két esztendeje zajlott. Akkor 15 000 muzulmán védő állt a vár falain.

Történetünk idején immár két éve Abdurrahman pasa a várparancsnok. Hetvenéves, sokat tapasztalt harcos. Őt szemelte ki a Porta a muzulmánok tizedik legfontosabb városa: Kizil Elma megvédésére. Abdi pasa rögös pályát tudhat maga mögött. A népek beszélik: svájci renegát őkelme. Mások szerint albán bölcső ringatta. 1667-69-ben janicsár agaként harcolt Krétán Kandia ostrománál. 1682-ben már boszniai beglerbégként Ibrahim pasát támogatta Fülek alatt Tököly uram kuruc hadainak megsegítésében. Ott volt akkor is, amikor a kuruc király átvette az alkalmi koronát a török kezéből. 1683-ban Kamienec várát védte Lengyelországban. A következő esztendőben már Buda felmentésében jeleskedett. Az ostrom után megszemlélte a várat, Sztambulból elhívatta Sziavus pasát, a híres építészt, erősítse meg a falakat. Ahogy telt az idő, Abdi beszerezte a lőszert, ágyúkról és bőséges élelmiszer utánpótlásról is gondoskodott. Az ostromot 10-12 ezer emberével várta, 400 ágyútól támogatva. Mostani seregében találunk egyiptomi, ruméliai, szerémi, szendrői, esztergomi és nógrádi török harcosokat. Abdurrahman az eddigi véres hetek alatt mindvégig hitt a felmentésben. Tudja, ha Buda elvész a birodalom számára, Belgrádig nem lesz lehetőség komolyabb török ellenállásra. Ám ha Kizil Elmát megtartja, akár Esztergom és Érsekújvár visszafoglalására is indulhat innen ellentámadás. Szulejmán pasa nagyvezír augusztus 14-én tett is kísérletet a felmentésre, de csapatait visszaverték. Hat napra rá egy kemény janicsár csapatot küldött Abdinak. A 2000 harcosból öldöklő vagdalkozás után kettőszáznak sikerült mindössze beverekednie magát a falak mögé.

Elérkezett már az utolsó roham ideje, a végítélet napja. Kora délelőtt törökék aknákat robbantanak, majd negyven keresztény tüzér üteg ágyúi veretik a falakat. Azután délig csönd üli a keresztény tábort. Síri, halotti csend a várban is. Ahogy a nap delelőre hág, huszárok, vértesek vágtatnak a déli körsáncok és a Szent Pál völgy megerősítésére. Bottyán uram vitézei a kelenföldi síkságon nyargalnak, hátha megmozdul a nagyvezír csapata. Ám Szulejmán mozdulatlan, vár és figyel. Három órakor markotányos nők járják az ostromsáncokat: sikkantásaik mellet fogy a bor és a pálinka bőven. Az árkokban gyülekeznek a keresztények. Isten tudja, hány ezren tolongnak egymás mögött. A bajor oldalon 3000 harcos várja a jelet. Négy óra tájban parancshirdetés, a katonákkal először az ostrom során feltűzetik a szuronyokat. Németül, olaszul, franciául és magyarul is elhangzik a fővezéri parancs:

– Ha bejuttok Budára, több napos szabadrablást engedélyezek!

A már korábban elfoglalt Esztergomi rondella alatt Fürstenberg alezredes osztaga sorakozik. Dél felől Öttingen ezredes katonái készülődnek. Magából a rondellából Spinola ezredes és d’Aste alezredes vezeti majd a rohamot. Mögötte Fiáth János őrnagy, a győri várőrség gyalogos századának parancsnoka sorakoztat. Egyik hajdúja kezében ott csattog a szűzmáriás magyar lobogó. Elsők között tűzik majd a várfokra. Hat órakor a vészjósló csöndet hat svábhegyi ágyú rémisztő döreje töri meg. Már röppen is hüvelyéből a rohamot vezető tisztek kardja:

– Forverts! Jézus, Jézus! Előre!

Ellenállhatatlan az Esztergomi rondellából indított gyilkos támadás. A gránátosok elhajítják kézi bombáikat, a többiek már ugrálnak is be a réseken a cölöpök között. A török se rest, iszonyú sortüzet zúdít rájuk a harmadik falról: Michele d’Aste alezredes öt golyót kap a testébe. Összerogy, perceken belül kiszenved. A keresztény katonák oroszlánként harcolnak, a törökök tigrisként védelmezik ütegeiket. Ha kell, saját hulláikból emelnek új és új sáncot. Fenn a falon egyre több keresztény tiszt kap találatot. A vár utcáin kisebb torlaszok. A Nagyboldogasszony templomnál török tisztek, janicsárok csapata tör elő a Bécsi kapu irányába. Croy tábornok egysége egészen a palota faláig hatol, azután bevágtat Savoyai Jenő herceg lovassága. Nyomukban hatalmas tömeg: fegyvert fogott a lovász, a szolga, a szekeres mester és minden fullajtár is. Aki él és mozog, üti-vágja a törököt. Ekkor már Lotharingiai Károly főherceg lovassága is betör a vár utcáira. Fél óra múlva iszonyú lángtengert lehet látni. A védők egy része a Duna felé futna. Sokuk vízbe fullad, aki nem, azt lemészárolják. A düh és harag szörnyű vérfürdőt rendez. A foglyok jó részét elevenen megnyúzzák. A hullák sora magasodik. Már Spinola őrgróf is halott. Abdi pasával Croy tábornok katonái végeznek. Karddal kezében esik el az utolsó török várparancsnok. A mészárlás folytatódik, majd kezdetét veszi a megígért szabad rablás.

Estefelé a palotánál még harcok folynak. Néhány száz ideszorult igazhívő elkeseredetten védekezik, majd Zsigmond király egykori udvarán leteszik a fegyvert. A bajorok vérgőzös fejjel rohannak rájuk, kaszabolják a tehetetlen törököt. Öldöklésüknek Károly főherceg vet véget. Itt esik foglyul a rettenthetetlen török harcos, Mehmed bég is, akit fél keze lévén a magyarok csak Csonka bégnek emlegetnek. Ma még fogoly, ám a későbbiekben fényes katonai jövő vár még rá a Habsburg császár seregében. Buda maradék zsidó lakossága kifosztva rettegi a rájuk rontó bajorokat. A magyar királyok ősi fészke napokig ég, a lerombolt utcákat fosztogató katonák járják. Kincsekre, aranyra és nőkre vadásznak.

A keresztény Európa tűzijátékokkal ünnepli Buda megvételét.