Európa végzetét kísérti az Orient | Szarvasi Hét
Hírforgó, Jegyzet, Képgaléria, Magazin, Média

Európa végzetét kísérti az Orient

Hétfőn este végre Szarvasra is berobogott a várva-várt Orient. Ez a „zenés színház” minden kétséget kizáróan az utóbbi évek egyik legkáprázatosabb színpadi produkciója.


A rendező Fekete Péter, a Művészetek Háza Gödöllő és a Békéscsabai Jókai Színház közös munkálkodásában a Talamba Ütőegyüttes, a Fricska Táncegyüttes és a Cimbaliband közreműködésével alkotta meg ezt a darabot. Mondhatnók, mintegy összefoglalva mindazt, amit nyolcesztendős békéscsabai ténykedése során a Jókai Színház társulatával elért, ugyanakkor jelezve mindazon új irányokat is, amely felé felfogása szerint a két ősrokonnak: a Színháznak és a Cirkusznak újra és újra találkoznia kell. Mindkettőt megerősítve a zene és a tánc originális értékeivel. E lenyűgöző színpadi ősvarázs láttán óhatatlanul felvetődik a kérdés: mit kapott a nagyérdemű Szarvason ezen a feledhetetlen estén? Drámát? Zenés játékot – urambocsá musicalt -, táncjátékot, zenedrámát? És ragozhatnók tovább…

Valójában ez a „zenés színház” a műfaji korlátokat feszegetve mindegyikből merítkezve ad egy döbbenetes katartikus élményzuhatagot, amelyben a végzet tenyerén ott kísért Európa száz évvel ezelőtti sorsa, benne egy egymást kereső Nővel és Férfival, a forrongó nemzetközi katlan, amelyből végül is kitört az első nagy világégés borzalma. Amely borzalmat, akár az Időt megállítani nem lehetett és nem lehet soha.

A színpadon látott kultúrvilágok láttán akár a mai kényszerek szülte forrongó nemzetközi katyvaszra is gondolhatunk. Mert időn és kultúrákon keresztül – ha nem is Orient néven – vonatok ma is robognak, s az európai végzet ma is kísért egy legújabbkori embertelen népvándorlás keretében. De ne kalandozzunk, maradjak az Orient történetnél. Amelyről, pontosabban az ihletet adó kultikus expresszről nagyon is tudjuk, hogy a maga fizikai valóságában összekötötte Kelet és Nyugat népeit. Sokat sejtető maga a mű előzetese is:

…és tizennégyben kitört a háború. Ledőlt Belgrádnál a zimonyi híd, melyen keresztül az Orient expressz száguldott a két kultúrát, Keletet és Nyugatot összekötni és megismerni szándékozó utazók tucatjaival. Egy vonat, amelyik egyúttal szimbólum is. Az eleganciáé, a nagy utazásé, a kalandé. Az ismeretlen kereséséé, a távoli egzotikum felkutatásáé, megismeréséé – azaz, a lehetőségek vonata. Egy sínpár, mely összeköti Keletet Nyugattal. Egy zakatoló híd, mely átível folyókat, szakadékokat, akadályokat, nehézségeket.

…és ha elindulok, mindent itt hagyok,

de ott mi vár, de ott ki vár, egy más világ, milyen világ…

…és tizennégyben ledőlt a zimonyi híd, ezzel megszakadt valami, de jönnek újabb és újabb sínépítők, akik folyamatosan építik a nyugati és keleti életérzést összecsövező Orient expresszünket, keresik a kalandot, és akadály-legyőző hidakat vernek akaratból, kíváncsiságból, megismerésből, elfogadásból.

Emberfeletti munka a sínépítőé, a vonatvezetőé, de az utazó dolga is embert próbáló, hisz időről időre felrobbannak alattunk a zimonyi hidak, alattunk tátonganak a szakadékok, s ez így lesz mindaddig, míg a megismerés, a megértés és az elfogadás erősebb nem lesz.

Az ORIENT-show egy nagy utazás, virtuóz zenében, táncban, dalban elmesélve. Európai népek zenei- és tánckultúráját felvillantó könnyed utazás, de sokkal több is annál, hisz Zimonynál mégiscsak ledőlt a híd tizennégyben, és a háború is kitört. Vajon miért dőlnek le a hidak, vajon még meddig törnek ki a háborúk – kérdezi a rendező két rövid felvonásban, a színház teljes eszköztárának hadba hívásával, briliáns zenészekkel, táncosokkal, látványos képekben elgondolkodva erről.

Milyen különös, hogy a hídrobbantás a környéken élők számára egyedülálló történeti szállal is bír. A zimonyi hídért vívott első összecsapásban, amely során a szerbek a Száván átívelő híd déli pillérét robbantották fel – illetve a nagy háború első tűzharcában – esett el a háború első magyar hőse, az abádszalóki Kovács Pál, valamint a mezőtúri Bíró Gábor és Veres Imre honvédek. Ők azon a véres 1914. július 29-én a 68-as gyalogezred katonáiként a hajnali hídrobbantás után kerültek ellenséges puskatűzbe. Az már vasúttörténeti érdekesség, hogy a jó öreg Orient expressz a második világháború végéig naponta robogott át Mezőtúr, Gyoma, Békéscsaba vasútállomásain.

Maradva a darabnál: a két főszereplő, Gubik Petra és Szomor György ezúttal is tökéletes párost alkotott. Megrendítő volt minden egyes jelenet az Orient által egykor érintett városokból. Azt hiszem, a maximális elismerés kijár ezen kivételes értékű együttmunkálkodás valamennyi szereplőjének, közreműködőjének.

Látva ezt a lelkek legmélyét is sokkoló és elgondolkodtató remekmívű rendezést, tökéletesen egyetérthetünk Fekete Péter ötletével: miszerint minden eredeti „orientes” városban – Párizstól Isztambulig,, belevéve Bécset, Budapestet, Szófiát… – be kellene mutatni a darabot. Mert az Orient „zenés színház” méltó mementója az első világháború kitörésének, méltó tükre Európa egészének. Egyben méltó kérdésfelvetése a mai világ őrületeinek is. Minden túlzás nélkül mondhatni: az Orient a Jókai Színház társulatának emblematikus gyöngyszeme.