Két Csehov darab a Színházak Éjszakáján

A nagyérdemű már a késő tavaszon megtapasztalhatta, hogy Benkő Géza és művész vendégei magasra tették a mércét ezen új játszó-térrel. Az eddigi estek során átütő sikerű produkciókat láthattunk. Ezúttal is így történt két Csehov egyfelvonásos, a Leánykérés és a Medve esetében. Benkő Géza frappáns felvezetőjében még azt is elmondta, hogy olykor szokták e két vígjátékot további darabokkal is társítani, a mostani modern színházi felfogás – két felvonás egy szünettel – szerint a Cervinus Teátrum erre az estre ezt a megoldást választotta. Csehov, akár a hivatalnoki réteget, a kispolgárságot, az értelmiséget helyzet- és jellemkomikummal ábrázoló novelláiban, darabjai javában is jócskán nekiment a szolgalelkűségnek, a talpnyalásnak, a rang előtti hajbókolásnak.

A Leánykérés és a Medve munkásságának olyan gyöngyszemei, amelyek időről időre bejárják a világ színházi műhelyeit. A tüdőbaj által fiatalon sírba szállt írónagyság jócskán elemében volt, amikor e két egyfelvonásosát papírra vetette. E két sajátos atmoszférájú történetben kitapintható groteszk felhangokkal pózoltatja hőseit, természetesen a jellegzetes csehovi „lelkek robbanása” sem maradhat el. A Leánykérés Natalja Sztyepanováját Dósa Zsuzsa keltette életre a besavanyodott vénlányok abszolút hitelességével. Apját, Csubakovot a kitűnő jellemszínész Nádházy Péter formálta indulatokkal telítve játékát, Maróti Attilát a szarvasi közönség jobbára eddig a musicalvilágból ismerhette. Mint kiderült, kitűnő érzéke van a komédiázáshoz, akár játszótársainak.

Azt gondolhattunk az első darab láttán, hogy a nevettető mérce fenn a mgasban, azt már ezen az estén nem lehet feljebb tolni. Erre azután a Medvét játszó művészeink jócskán rácáfoltak. Benkő Géza sziporkázott a hangos hitelezőből hősszerelmessé varázsolt Luka szerepében. Varga Viktor Szmirnov Grigorij Sztyepánovics bőrébe bújva lenyűgöző módon alakította a szolgalelkű muzsikból összerakott lakájt. Olyannyira, hogy ilyenkor mindig felvetődik: mikor jobb a nagyérdeműnek, ha Varga Viktort rendezőként vagy színészként ismeri? Döntse el ki-ki a maga belátása szerint. Ami Varga Anikó játékát illeti, ragyogott és tündökölt, a „megtört szívű özvegyből” pillanatok törtrésze alatt robbant férfira éhezett epekedő szépasszonnyá.

Visszatérve az est elejére, Benkő Géza akkor még azt is kifejtette, hogy ezúttal nem történik a színpadon kurvaanyázás és más kötőszavak használata. Így is történt. Ne feledjük, Csehov akkora tehetség volt, hogy szellemes sziporkáival együtt is képes volt megjeleníteni érzéki részleteket. A manapság színpadi „trendi mosdatlanszájúság” távolt állt írói világától. Szerencsénkre.

Összességében azt mondhatnók, e mostani színházi élmény felért egy nagyszínházi bemutatóval. Mint azt Benkő Géza a legvégén sejtette velünk, a folytatás októberre várható.