Parádés rendezés az V. Nemzetközi Kukoricanapon

A minden részében szín- és ízpompás kukoricaünnep színvonalában elérte – egyes elemeiben meg is haladta – egyes városi és nagyvárosi fesztiválók nívóját. A rangos eseménysor fővédnöke Dankó Béla országgyűlési képviselő volt. Védnökei Molnár József, Csabacsűd polgármestere, Steinmacher László, a Misa-Farm Kft. ügyvezetője, Szűcs József, az Agrota-Alrcsired Kft. ügyvezető igazgatója. Alábbiakban a teljesség igénye nélkül próbáljuk felidézni a szombat délután néhány emlékezetes pillanatát.

Csütörtöktől térségünkre a legforróbb júliusi napokat idéző hőség csapott le. Így az össznépi kukorica-vigalomra kilátogató hölgyek-urak lenge kánikulai szerelésben érkeztek Csabacsűdre a népes gyereksereggel együtt. Természetesen közreműködők, szereplők, közéleti vendégek azért jócskán akadtak, akik az adott teendőkhöz vagy protokollhoz képest némiképp átmenetibb – mondjuk kora őszi – öltözéket öltöttek magukra.

Vonatom fél kettőkor indult Szarvasról. Ekkorra a nyár már jócskán forrón osztotta búcsúcsókjait. Ezúttal Mezőtúrról és Orosháza irányából is egykocsis szerelvény döcögött be. Az összképet némiképp javította, hogy a Swietelsky aszfaltgyár miatt két célszerelvény is Szarvason parkolt. S az egyikből a már megszokott zörgés-kattogás közepette leményen rakodták teherautókra a zúznivaló árut. Csabacsűdig majd egy tucatnyi utas vonatozott. Apropó, vonatozás. Induláskor találkoztam két szarvasi anyukával. Ők éppen ellenkező irányba, Szolnokra indultak abszolút módon „vonatozni”, ahogy mondták. Nagy modernizációnk közepette még egy átlag kisvárosi gyerkőcnek is élmény, ha néha-néhanap ilyen mezei piroskán ülhet, mint a miénk.

Csabacsűdön még ebben a kora délutáni forróságban is megvolt a vendégváró hangulat. A falu központjába vezető utcán több családi ház ajtajában kinn álltak a háziak. Várták a vonattal érkező rokonságot.

A templom előtti park minden jel szerint a lehető legkulturáltabb módon erre a napra átalakult kulturált autóparkolóvá. Az eligazodásban polgárőrök segítették a vidéki autósokat. Ezért az ideiglenes parkolóért már önmagában is dicséret jár. Ahogy a nagykönyvben meg van írva: rendben a rendezvény közelében, árnyas fák alatt sorakoztak a gépkocsik. Bevallom, Kukoricanap ide vagy oda, nem hagyhattam ki a Községháza parkját. Szépségéhez az utóbbi években mindig igyekeztek a szorgos csűdi kezek hozzátenni egy-egy darabot. Így mára már kandelábersor ékesíti a park pihenőpadjait. Mintaszerű, ahogy Csabacsűd ebben a kis parkban, a Községháza előtti kis bástyán a maga hagyományait megjeleníti. Világégések, forradalmak, szabadságharcok, falualapítás, helyi nagyságok: Trefort és Eötvös, valamint a Felvidékről kitelepített magyarok emléktáblái és emlékoszlopai. A fő helyen természetesen Csabacsűd címerállata, az Egri György alkotta bronz Túzokmadár ékesíti a parkot.

A kukoricaünnep szíve ezúttal is a szépen kerített Petőfi utcai sportpálya volt. Közelében stráfkocsik és hintó várta a sétakocsizásra igyekvőket. A fuvarosok a nagy melegben olykor megszomjaztak, a jókedv fokozódott. Vagy éppen a lovacskák igyekeztek összesúgni a port barátkozás gyanánt a szomszéd fuvarosok lovaival. Hamar szent lett a béke.

Kinn az utcán veterán autók és gépek sorakoztak fel. Az egyik utcarészen árusok színes sátorsora csalogatta a vásárlókat. A benti területen esztétikus rendezettség mindenütt. A versenyző és kiállító csapatok, civil egyesületek és a benti árusok és standjuk kiállításával kitettek magukért. Különösen jól mutatott a rendezvénysátor belsője a színpadkép hangulatos kialakításával.

A színpadi műsorok krémjét ottjártunkkor a Cervinus Teátrum vendégművészeinek produkciói jelentették. Önfeledten tapsolt a nagyérdemű Nádházy Péter operett belépőinek, a lehengerlő énekhangú és szépséges Bardon Yvett retro-dalainak csakúgy, mint a Szarvasi Vízi Színházból évek óta a szemünk láttára felnőtt Tatár Bianka magyar és külföldi slágereinek. Nagy tapsot kapott a Cervinus Tánckar. A színházi blokkok között zajlottak az eredményhirdetések. A fesztiválozó tömeg bőven talált enni- és innivalót, a tömeg sűrűsödött, fogytak a helyi ovis szülők és óvónénik által kínált támogatójegyek.

A tömegben példás módon időről időre feltűnt két kukoricabábu, mint élő jelmez. Évről évre nagy tömegben hasonlót láthatunk a Nagykikindai Tökfesztiválon. Mert mi lehet hatékonyabb élő reklám egy ilyen, az adott fesztivál termékét reklámozó óriásjelmeznél? Szabó László, a hazai bábművészet fenegyereke nem véletlenül tervezett nyolc-tíz évvel ezelőtt minden szarvasi jeles napra óriás Szarvas figurákat az adott ünnephez igazítva. Egyszer majd beérnek az ötletei.

Maradjak a kukoricaünnepnél, a példás rendben felállított sátrak, hulladékgyűjtők, a rendező házigazdák kedvessége önmagáért beszélt.

Köszönet a Csabacsűdiek Baráti Köre Hagyományőrző Egyesületnek, hogy az egykoron hazai mintafalunak épült nagyközség jó hírét a Körös-szögi Kistérség jó hírével együtt ezen a forró nyárvégi szombaton tovább öregbítette. Gratulálunk!