Háttér

Összefoglaló a halászat fontosságáról

Napjainkban, amikor új halgazdálkodási törvény elkészült, különös jelentőséggel bír a halászat helyzete, megítélése, hogy mi a szerepe a halállomány fenntartásában a halászatnak, és miért is kell halászni továbbra is a természetes vizeinken.


Napjainkban, amikor új halgazdálkodási törvény elkészült, különös jelentőséggel bír a halászat helyzete, megítélése, hogy mi a szerepe a halállomány fenntartásában a halászatnak, és miért is kell halászni továbbra is a természetes vizeinken.

2013. évi CII. tv. II. fejezetének 10 §-a előírja a nem őshonos halfajok szelektív halászatát.

10. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok állományának

a) nemzetközi vagy országos program keretében történő felmérésére, illetve

b) riasztásának, gyérítésének (a továbbiakban együtt: gyérítés) elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a negyven hektárnál nagyobb halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezés abban az esetben adható ki, ha

a) a károkozás ökológiai hatása jelentős,

b) a gyérítésnek a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott akadálya nincs,

c) a gyérítés közbiztonsági és vadászati feltételei fennállnak.

(3) A halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés – különösen az ökológiai célú, szelektív halászat – elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat vagy a haltermelési létesítmény üzemeltetőjét.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén adható ki.

Elismerve a horgászat minden szépségét, erényét és előnyét, be kell látnunk, hogy csupán horgászeszközökkel (horgászattal) lehetetlen a halgazdálkodás minden feladatát megoldani. Mivel a horgászok többsége pontyra horgászik, könnyen felborulhat az egészséges fajösszetétel. A horgászat kontraszelektív (a könnyen megfogható egyedeket gyorsan kifogja, és ezzel kiemeli a számára kedvező tulajdonságukat a halállomány génkészletéből), és így látens halállományokat hoz létre. Nem képes kihasználni a teljes vízfelületet. És ami a legfontosabb nem tudja elvégezni a busa, illetve a törpeharcsa szelekcióját. Ezek olyan halgazdálkodási feladatok, amelyeket a halászatnak kell elvégeznie, éppen a horgászat érdekében.

Nem mindegy természetesen, hogy hogyan, milyen szemlélettel, és milyen céllal halászunk. Az elmúlt években új halászati szemlélet alakult ki, és új cél fogalmazódott meg. A halászat elsődleges célja nem a haltermelés, az áruhal kifogása, hanem a természetes vizek jelenlegi ökológiai állapotának a fenntartása, az idegenhonos halfajok szelekciója, a horgászat állománytorzító hatásának csökkentése, gazdálkodás a halállománnyal, fenntartva a vizek ökológiai sajátosságait valamint a horgászok igényeit egyaránt figyelembe véve, fejlesztve azt.

A szerzett tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy a horgászok jelentős része elfogadja, megérti és támogatja is az ökológiai szemléletű halgazdálkodáshoz tartozó szelekciót előtérbe helyező halászatot. Ennek természetesen vannak feltételei, a nyilvánosság és az átláthatóság, melyeknek a Körös-szögi Nonprofit Kft. teljes mértékben igyekszik eleget tenni.

Mindenképpen fontos a szelektív halászat, hiszen a tavaszi busapusztulás költségeit nem szeretnénk újra megtapasztalni, ennél fontosabb az egyensúly megtartása, valamint a lehalászott, értékesített hal értékén tudunk tavasszal őshonos halakat telepíteni a horgászok örömére.