Hírforgó, Jegyzet, Magazin

Karádyról és katonáiról több megközelítésben

Csütörtöktől vasárnapig legkevesebb négy szemszögből is foglalkozhattam Karády Katalinnal. Az apropót az adta, hogy Merő Béla Fehér Rózsa-díjas rendező állítása szerint a Jókai Színház a múlt héten ténylegesen utoljára játszotta Apáti Miklós K und K Karády katonái című zenés víziójátékát.


karady_katonai

A darabot 2014 nyarán már láttam a Városházi Estéken. Egy szabadtéri játszóhely más hangsúlyokat ad még egy ilyen sűrű atmoszférájú műnek is. Így fokozott kíváncsisággal vártam a csütörtöki játékestet. Annál is inkább, mert 2015 tavaszán a Jókai különdíjat nyert a Karády katonáival Herszonban, a Nemzetközi Színházfesztiválon. Az ukránok nagyra értékelték a rendezés egészét.

A látottakban ezúttal sem csalódtam. Horváth Margit a Jókaiba a darab kapcsán újra visszatért színművész, kitűnő az öreg hanyatló, megkeseredett, csak önnön emlékeinek romjain vegetáló Karády arcaként.

Sokatmondóan vall a darab ismertetőjében: „Ha kell összegezni, hinni megtanultam, tudom, hogy mi van, s mi az ami, nincsen. Kéretik engem is szeretni itten.”

Csütörtökön az Ibseb első sorából csodáltam Horváth Margit játékát. Szombaton még egyszer, direkt az utolsó sorból. Sajnos ott fenn a beszédét nem mindig lehetett tisztán hallani. Egy biztos: zseniálisan formálja meg sokszor önmaga paródiáját is keltve a szerepben. Az jutott eszembe, jó lenn Horváth Margitot más darabban is látni.

Babócsai Réka megrendítő Frank Irma alakjában. Gyönyörű a beszéde, csakúgy, mint az énekstílusa. Szerepéről ezt mondta:

– Frank Irma alázattal, rajongva tud szeretni. Különleges nő, aki Karády mellett gyengének, kicsinek, egyszerűnek, szürkének tűnhet. Valójában mindezt önszántából vállalja. Talán ehhez a gesztushoz kell a legtöbb erő.

Én láttam az igazi Frank Irma fiatalkori képeit. Lenyűgöző szépség volt. Babócsai Réka úgyszintén.

Kovács Frigyes Jászai-díjas, Fenyvest, Karády régi impresszióját, urambocsá’ futtatóját ábrázolja.

– Igaz, hogy negatív figurát játszom, de örömmel mutatom meg emberemet, mert gyűlölöm – és gyűlöletessé akarom tenni – a körmönfont besúgókat – vallotta még a darab bemutatója előtt. Játéka elsőrangúan hiteles. Ügynökünk hétpróbás, mindent-mindenkit ismerő hús-vér figura.

– Egy színész életében mindig kihívás az, ha több szerepet jeleníthet meg egy darabban. Még nagyobb kihívás, ha ezek a személyek valós figurák, valaha élt emberek – fogalmazott még az első próbák idején Tege Antal színművész. Ő egyszerre játszik Újszászy tábornokot, Egyed Zoltán lapszerkesztőt és Karády apját, Kanczler Ferencet. Bár a néhai részeges és szenvedélyes lóverseny rajongó suszter a valóságban nem élte meg lánya sikereit – 1930 táján már halott -, a játék során Tege nagyon is hiteles, amikor felhántorgatja, hogy Katus mindent neki köszönhet.

Egyed Zoltánként kellőképpen sármos is – a valóságban nem tudom, használt-e ilyen strici stílust -, a valóságban Karády sikerei idején romlik meg kapcsolatuk – az dicséretes, hogy a darab is utal a kettejük között kötött szerződésre.

Ami Újszászy alakját illeti, sorsában minden benne van, ami egy XX. századi magyarral megtörténhetett. Tragédiáját a zseniálisan befűzött Cseh Tamás dal is érzékelteti. A tábornok halála a darabban egyszerre fennkölt, félelmetes és elgondolkodtató. A szovjet himnusz bevitele minden bizonnyal Merő Béla zseniális húzásainak egyike.

Liszi Melinda játszó-társaihoz képest már előzetesen is mindent tudott Karády életéről. Nem véletlen, a 2011-ben általa életre hívott zenés pódiumjáték, a „Pályám kezdete a szerelem kereszttüzében” Karády fiatalkoráról. Annak szövegalapját 1941-ben Egyed Zoltán öntötte szépirodalmi igényű formába, a díva vallomásai alapján.

– Mivel valós énje sokkal közelebb áll hozzám, kissé nehéz volt a szigorú és rideg, de mégis izgalmas és sejtelmes karakter megformálása – vallott szerepéről Liszi Melinda.

Hozzáteszem: magyar színpadon aligha akad ma más művész, aki hozzá képest ennyire mélyrehatóan tudná megformálni a valódi Karádyt. Mondom ezt úgy is, hogy tudom, Karády a valóságban egy Jávor Pálhoz (180 cm volt Jávor – a Szerk.) képest is magas nő volt, s csöppet sem törékeny alkat.

A darab kiváló zongoristája Vozár M. Krisztián.

* * *

a_karady_titokA csütörtöki játékestet különleges szellemi kalandozás követte a Művész Kávéház pódiumán.

Kadelka László főügyelő moderálásával Merő Béla rendező társaságában beszélgethettem Karády titkairól. Kadelka László egyebek közt elmesélte, milyen körülmények között találkozott 1983-ban Karády Katalinnal New Yorkban. Mint a Nemzeti Színház ügyelője, Gobbi Hilda ajándékcsomagját vitte neki.

Elmesélte a régi Nemzeti alagútjának történetét is, ahol 1944-ben üldözött zsidókat bújtattak. Merő Béla az ukrajnai színházi fogadtatást elemezte, de kitért több legendához illő életrajzi részletre is.

Jómagam többek közt a Békés megyei kapcsolódásokat hangsúlyoztam, valamint Újszászy és Karády szerelmének olykor botrányba szaladt részleteit. Szóltam a rejtélyes 1944-es történésekről és a tábornok még rejtélyesebb haláláról is. A közönség érdeklődésété jó irányban fokozta Seregi Zoltán színházigazgató, Babócsai Réka és Kovács Frigyes színművészek jelenléte is.

* * *

Ahogy említettem, szombaton még egyszer megnéztem a darabot. Másnap a majálison Szarvas Város Baráti Körének sátrában beszélgettem a témáról a Kör kérésére.

Megjegyzem, Karády Katalin és Újszászy István vezérőrnagy történetéből még számtalan titok vár megfejtésre. A díva és a tábornok még halálukban is titkokat hordoztak maguk körül.