7 pontban a békésebb, balesetmentesebb kerékpáros közlekedésért

Szövetségünk tagjai olyan települések, amelyek között néhol a fővárosit jelentősen meghaladó, 40-50% a kerékpárral közlekedők száma. A biciklivel közlekedők között jelentős a gyerekek és az idősebbek száma is, akik fokozott figyelmet igényelnek a többi közlekedőtől. Vannak olyan településeink, ahol a gépjárművön kívül a kerékpár az egyetlen alternatív közlekedési eszköz közösségi közlekedés hiányában, vagy a ritka járatok miatt. Tagtelepüléseink a kerékpáros létesítmények fejlesztésében élen járnak, fontosnak tekintjük az oktatást és ismeretterjesztést és kultúraváltást, valamint üzleti potenciált is látunk a kerékpáros turizmus fejlesztésében.

Aggódva figyeljük az – elsősorban Budapesten – egyre erősödő vitát, amit néhány erőszakos, szabálytalankodó biciklis vált ki; valamint a kerékpáros közlekedéssel szemben kialakuló lakossági és önkormányzati ellenérzést. Az ország jelentős – különösen sík – területein rendkívül nagy a kerékpárral közlekedők aránya, ezért úgy döntöttünk, a közgyűlésen hét pontba gyűjtjük javaslatainkat, amelyhez támogatókat, együttműködő partnerek remélünk mind a társadalmi, mind az állami/önkormányzati, mind a magánszférából.

Javaslataink a biztonságos kerékpáros közlekedés érdekében

1. Javasoljuk, hogy a tervezők, engedélyezők a jelenleginél jobban törekedjenek a bécsi közúti közlekedési egyezményben foglaltak betartására a beruházásoknál, fejlesztéseknél. Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény az alábbi meghatározást tartalmazza: „A járművezetők különös figyelmet/gondosságot tanúsítsanak a legsebezhetőbb közlekedők iránt, úgymint a gyalogosok, kerékpárosok, de mindenek előtt a gyerekek, idősek és fogyatékkal élők iránt.” A közúti közlekedésről szóló, 1988. évi I. törvény 8§ (1a) előírja: A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek. A jelenlegi gyakorlatban is tapasztalható, hogy sok esetben a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságos, hatékony megoldását/átvezetését nélkülözni kell az új létesítmények megvalósításánál/felújításánál, amely növeli a potenciális balesetek számát..

2. Javasoljuk a közlekedési szabályok megismertetését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését már óvodáskorú és alsó tagozatos gyermekeknek kötelezően. A fogékony, kíváncsi gyermekekkel könnyen, játékosan megismertethető a közlekedés alapvető szabályrendszere. Szerencsére ezzel már több hivatalos és civil szervezet foglalkozik, azonban oda kell figyelni a megfelelő színvonal biztosítására.

3. Javasoljuk bevezetni a kék alapú, négyszögletes kerékpárút táblákat is, amit nem kötelező használni. Ehhez szükséges a műszaki feltételek pontosabb meghatározása is, mikor kell a kötelező és mikor a „lehetőséget adó” táblát alkalmazni. A kerékpáros közlekedésben résztvevők sokkal változatosabb közlekedési stílust képviselnek, mint a gépjárművezetők (ld: http://www.ketosz.hu/kerekparosok). A jelentősen különböző attitűdök számára ezért biztosítani kellene a számukra megfelelő közlekedési teret. Aki biztonságban érzi magát a közúton a gépjárművekkel azonos felületen az ott, aki kezdő vagy nem érzi magát biztonságban a nagyobb sebességű járművek között, az elválasztott létesítményen közlekedhessen. A jelenlegi szabályozás ugyan a kerékpáros nyom felfestésével feloldja a szigorú használatot, de ennek láthatósága, gyors kopása kérdésessé teszi a használatát.

4. Javasoljuk a kis- és nagykereskedőknek, hogy a KRESZ előírásainak megfelelően felszerelt kerékpárokat nagyobb mértékben hozzanak forgalomba – különösen figyelve a megfelelő világításra. Csökkenő mértékben, de még mindig jelentős számú kerékpár közlekedik nem az előírásoknak megfelelő felszereléssel, különösen veszélyes a megvilágítás hiánya. Ez – különösen a kevésbé kivilágított vidéki településeken, illetve azok között az országúton – jelentős baleseti forrás, ami relatíve olcsón megelőzhető az eleve szabályoknak megfelelően „forgalomba hozott” kerékpárokkal.

5. Javasoljuk az idősebb, kevésbé figyelmes embertársainkra nagyobb figyelmet fordítani, segítsük biztonságukat elválasztott létesítményekkel. Az ORFK-OBB baleseti térképén (http://www.baleset-megelozes.eu/balesetiterkep/index.html) megjelenő végzetes balesetek szenvedői jelentős részben idős emberek. Náluk kiemelt jelentőségű az elektromos rásegítésű kerékpárok használata, kisebb gyakorlattal, bizonytalanabb és hangtalan közlekedéssel. A nagyobb sebességet már az egyes létesítmények kiválasztásánál, a tervezési sebesség meghatározásánál is figyelembe kell venni.

6. Javasoljuk a sokkal aktívabb szemkontaktust a közlekedési partnerek között. A hazai közlekedési viselkedésre sajnos nem jellemző az együttműködés, a másik közlekedőre figyelés, annak segítése. Tapasztalatunk szerint a szemkontaktussal könnyebben elkerülhetők a (baleset)veszélyes helyzetek, mert egyértelműbbé válik a másik szándéka.

7. Javasoljuk a kerékpárosbarát szolgáltatók pozitív megkülönböztetését, támogatását. Tagtelepüléseink számára gazdasági szempontból is jelentős tényező a kerékpáros turisztika fejlesztése. A kerékpáros turista – tekintettel arra, hogy az adottságok miatt nem tud magával vinni annyi felszerelést, mint gépkocsival – jelentősebb költéssel tölti szabadidejét. Kérjük a támogatási formákat kezelő szervezeteket és a szolgáltatásban működő vállalkozásokat, hogy fordítsanak minél nagyobb figyelmet ennek az ágazatnak a kiszolgálására. 

A Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetségének Közgyűlése.

Gyula, 2016. 05. 13. 

Néhány szó a KETOSZ-ról:

A Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetségét 15 település vezetője alapította 2010-ben. Ma 23 tagunk van, 8 megyéből.

Szövetségünk tagjai olyan települések, amelyek számára fontos, hogy lakói minél nagyobb számban és biztonsággal közlekedjen kerékpárral. Ennek érdekében igyekszünk minél több biztonságos kerékpáros létesítményt megvalósítani településeinken és térségünkben. Természetesen nem csak a létesítmények bővítése fontos számunkra, hanem közlekedésre nevelés és a kedvcsináló, szórakoztató rendezvények is.

Településeink elhelyezkedéséből adódóan és az értékeik megjelenítése érdekében egyre fontosabb számunkra a kerékpáros turizmus fejlesztése is, mert néhány térségben szinte egyetlen bevételi forrás, de mindegyikünk számára fontos eleme a gazdaságnak. Végül, de nem utolsó sorban a kerékpáros közlekedés környezetvédelmi szempontja és településeink élhetőbbé tétele is célunk.

Fentiek kihangsúlyozása érdekében a 10. éve folyó Kerékpárosbarát Települések pályázaton is többen részt veszünk.

A szabályosan, együttműködve – sokan más eszköz híján – kerékpárral közlekedő jelentős többség érdekében kérjük a tervezőket, hatóságokat, rendvédelmi szervezeteket, médiát, hogy mutassák be ennek a közlekedési módnak előnyeit, szépségeit, biztosítsák számukra a kényelmesen, biztonságosan használható létesítményeket, valamint a szabálytalankodó kisebbség miatt ne tegyenek olyan intézkedéseket, ami a jelentős többség számára is akadályokat jelenthetnek.