Virágba borult a Lila ákác…

– Biztosíthatom a nézőket, hogy az előadás megtekintése után egy komplett színház zenei élménnyel lesznek gazdagabbak

– ígéri Gulyás Levente zenei vezető az öt képben látható szerelmes história ajánlójában. Ígéretét be is tartja tökéletesen játszó élőzenekara élén. Ismert régi és újabb dalokat festett át a húszas évek stílusában, amelyekre azután Fejes Kitty koreográfus komponált charleston hangulatú tánccsodákat. Maradva még a zseniálisan újraöltöztetett zeneanyagnál, máris kiragadok azokból hármat, mert azt a legmagasabb szintű művészi tökéllyel töltve kapja a nagyérdemű. Legyen az első az előadás egésze alatt zongoráról fel-felhangzó híres, Lila akácok, amit az édesbús történet végén Gulyás Attila – mint Csacsinszky Pali – az őskatarzis elemi erejével ad elő. A másik példám Tege Antal – Angelusz papa – lenyűgöz stílusbravúrja nőimitátorként a Balalajka sír az éjben élményszámba menő előadásával. Szándékosan nem jelölöm meg a dal eredeti forráshelyét, se előadóját, mert esetünkben Tege Antal átlényegülése a fontos. A harmadik példa akár a Pokolbár, a Például te, urambocsá’ a Mindig az a perc a legszebb perc is lehetne. Tatár Bianka, Gábor Anita és Csonka Dóra triója mind összhangzásban, mind mozgásban parádés és felejthetetlen. Csonka Dóra énekbeszéde tiszta, énekstílusa pedig magával ragadó.

Valamit magáról a rendezésről, hogy szokásomhoz  híven csapongjak első benyomásaim alapján. Azt gondolom, Katkó Ferenc – a darabban amúgy elsőosztályúan formálja Bizonyos urat – maradandó értéket alkotott a Lila ákác mostani színrevitelével. Rendezői világában mesteri módon egyesíti a klasszikus hazai színpadi hagyományt a Kijevben tanultakkal s azon színházak jelrendszerével, ahol az eddigiekben megfordult. A rendezés összhatását erősítik Bujdosó Nóra díszletei és nem utolsósorban Kiss Kata jelmezei.

Gulyás Attila Csacsinszky bőrében remekel, igazi boldog békeidős alak Pest éjszakai életéből. Köböl Lilla Tóth Manciként úgy van otthon a színpadon, akár most lépne elénk a tűnt idők városligeti kispadjáról, s úgy lesz a Casinó üdvöskéje, hogy mindvégig megtartja naiv szeleburdiságát. A szívfájdító végkifejletre játékát maximálisan felpörgeti, a váratlan külföldi szerződés és a szerelmes rajongás közt választásra kényszerülő Tóth Mancit megrendítő őszinteséggel formálja meg. Kiemelkedőt produkál Veselényi Orsolya Lili szerepében. Nagy Erika – Mili – hiteles a Casinó egykori kedvenceiből virágárussá lett szereplő megformálásával. Jancsik Ferenc – Zsüzsü, Czitor Attila – Majmóczy, Szabó Lajos – Mínusz hús-vér eredetiséggel lépnek elénk Szép Ernő világából.

Komáromi Anett Bizonyosné szerepében a maga eredetiségével rajzolja elénk a reményteljes aranyifjakat magába bolondító szépasszonyt. Korom Gábor színihallgató számára a Józsi figura kitűnő lehetőség. Emlékezetesen szép Rádai Boglárka játéka a sokadjára öngyilkosságot megkísérlő Hédi alakjában.

Ha minden igaz, a Lila ákác a mostani nyári évadban a Szarvasi Vízi Színházba is megérkezik, így a Gulyás Attila, Köböl Lilla és Csonka Dóra kiemelkedő játékával fémjelzett darab láttán a nagyérdemű Szarvason is virágba borulhat.