Hírforgó, Képgaléria, Média

Tomboló közönségsiker a Balkán Kobra díszbemutatóján

Bár Ivan Kusan-Tasnádi István Balkán Kobra című zenés komédiája a január tizenharmadiki bemutató óta támadja egyfolytában a nagyérdemű rekeszizmait, a múlt szombati díszbemutatót csak azok nem röhögték végig, akik aznap ecetes uborkába haraptak vagy urambocsá’ műértő sznobnak álcázzák magukat az idei farsangon.


 

 

A viccet félretéve, azt gondolom, egy hallatlan magas összművészeti nívón megvalósult népvigalmi örömestnek lehettünk tanúi a Békéscsabai Jókai Színházban. Amely örömesten tökéletes csapategység valósult meg a főszereplők, a táncos mellékszereplők teljesítményében egyaránt. Maga a közönségsiker már a szeptemberi évadnyitón is bemérhető volt, amikor Kucsera Géza stílusbravúr zenéi és Fejes Kitty vérforraló koreográfiái, valamint Bujdosó Nóra életteli jelmezei láttán kitörő ovációval fogadta a közönség a darab betétdalait.

A Galócza című színmű írója, Ivan Kusan már csak égi rivalda fényénél érzékelheti a sikert. A kortárs délszláv irodalom fenegyereke (1933-2012) Szarajevóban született egy könyvesboltos fiaként, s már tízévesen regényt írt. 17 évesen lett a Rádió Zágráb munkatársa. 1980-tól tanított a zágrábi színművészeti egyetemen. Galócza (Caruga) történetéből 1991-ben filmet is forgattak. Több mint fél évszázados termékeny munkásságával jócskán nyomot hagyott a horvát irodalomban. Zágrábban hunyt el 2012 novemberében. Tasnádi István József Attila-díjas író mesteri érzékkel nyúlt az alapműhöz, azt átdolgozta és megírt a darab dalszövegeit is. Kucsera Géza – sok más címe mellett – a Szabadkai Népszínház zenei vezetője. Korábban is dolgozott már a Jókai Színház számára, egyebek közt ő jegyzi a Lúdas Matyi zenéjét. A Balkán kobra zenéjét kifejezetten a csabai bemutatóra komponálta.

Ebben az akár zenével körített harsány komédiában – színházi emlékeimben felfogásában talán a Petruskához vagy az Indul a bakterház zalaegerszegi rendezéséhez közelít – minden benne van, ami a Balkán forgataga, lüktetése, felfokozott érzelemvilága, tarkasága és egzotikuma. Ezzel együtt szó nincs valamiféle macskajajos koppintásról. Tasnádi módfelett eredeti módon a darabot bedobta a ’90-es évek széteső Jugoszláviájának serpenyőjébe – s abból, hogy maradjak műve ízeinél, jócskán zamatos, fogyasztható rántottát sütött ki a mesterszakács szintjén. Olyannyira, hogy a történet során még a lassan száz éve halott monarchia utóízei is visszatérnek. Lásd újgazdagék nem Belgrádba, Pestre járnak kurvák után, s még a nép egyszerű gyermeke, a testvérháború frontját megjárt paraszt is olykor magyarnótára képes mulatni – urambocsá’ sírva vigadni.

A történet – ez már a Katkó Ferenctől megszokott és elvárt rendezés érdeme is – filmszerűen pereg, zajlik, lüktet és robban, s amikor kell, vértől folyik a szemünk előtt. Nincs üresjárat fél percre sem. A jobb sorsra érdemes japán kakas leölésétől, az újgazdag vállalkozó és vérbő asszonya kilengésein át a szállodában történt gyilkossági kísérleten keresztül, a hamvába holt erdei mészárlásról, majd a meghitt családi vacsoraasztalnál történő férjgyilkosságról már nem is beszélve. Amely történetben az asszonyka kikapós, újgazdag férjuram kurvás, a hírhedt bérgyilkos Balkán Kobra pedig – szóval ő a KOBRA.

Juraj Ardonjak vállalkozó – a férj – Csomós Lajos parádés alakításában lép elénk. Vérbő feleségét Komáromi Anett játssza abszolút életközelben. Frankics, a vállalkozó titkára Gulyás Attila fergeteges hülyeségeivel fűszerezve látható. Mozsbalt, a vérbő asszonyka régi szeretője, Czitor Attila briliáns megformálásában él előttünk. Tonkát, a húgát Köböl Lilla játssza teljes hitelességgel. Kobra szerepében Tege Antal kápráztat el minket. Zeljics szerepében – parasztként – ezúttal Ferenczi Attila, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művésze nagyon is hitelesen játszik. Egyes vélekedések szerint a figura még jobb, amikor Katkó játssza. Katkó Ferenc ezúttal Dick Gilespie alezredesként remekelt. Részeg póza a bárban például felejthetetlen. Szabó Lajos, mint Zsazsics rendőrtizedes, telitalálat.

A balkáni cigánytáncokat ezúttal Gábor Anita, Harcsa Boglárka, Korom Gábor, a zseniális Veselényi Orsolya és a nagyon hülye Janis Zoltán remekelték. Korábban Gábor Anitát a nagy színházi ígéret, Csonka Dóra váltotta. Janis Zoltán helyére pedig Dina Norbert került.

Visszatérve a történethez, a 115 perc egyszerűen elrepült, s a nagyérdemű már a finálénak tapsolhatott.

Ezt a káprázatos balkáni örömestet Szabó László – a Teátrum Társaság főtitkára – konferálásával Seregi Zoltán direktor köszöntője mellett egy tüzesen ízes balkáni vacsora követte a Vigadóban. Az estén a Balkán Néptáncegyüttes is fellépett. Liszi Melinda színművész pedig egy híres délszláv népdallal koronázta meg az est Vigadó-béli részét. Ezt a Ruzsa Magditól is jól ismert ellenállhatatlan szenvedéllyel adta át a díszvacsora vendégeinek. S ami ilyenkor elmaradhatatlan, a darab szereplői is felsorakoztak, hogy a továbbiakban egy-egy pohár pezsgő fénye mögött elbeszélgessenek színházi barátaikkal.

Mindenki örült, mindenki gratulált a remek előadáshoz. Legnagyobb örömünkre többszörösen megerősítették, hogy a Balkán Kobra ezen a nyáron Szarvasra is megérkezik.

Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz vezérigazgatója ezen az estén telefonon köszöntötte színházi barátait. A díszbemutató házigazdája a Békéscsabai Médiacentrum volt.