FRISS
Szerelmem, Sárdy századszor
Bevallom, mindezidáig nem láttam Derzsi György színművésszel Meskó Zsolt zenés naplóját, a Szerelmem, Sárdyt. Most, hogy az Amerikát is megjárt – Harangi Mária rendezte darab – a századikhoz érkezett, itt volt az ideje a találkozásnak. Szerencsés módon február ötödikén, vasárnap a jubileumi játéknak a Margócsy-terem adott teret.
A Cervinus Teátrum intim hangulatú játéktere tökéletesen alkalmas az emberközeli játékra. S ha mindezt egy ilyen kiváló adottságú színművész, mint Derzsi György teszi, akkor ez a fajta játék hatványozottan érvényesül. A századik előadás történéseihez tartozik, hogy előtte Csasztvan András, a Cervinus Teátrum igazgatója méltatta Derzsi György művészetét, a végén pedig mintegy bónuszképpen a nagyérdeműnek Derzsi György Sárdy hangján énekelte el az Én a pásztorok királyát a János vitézből.
Felvetődhet a századik előadás láttán, vajon mi a titka az egyfolytában tartó sikernek? Azt gondolom, Derzsi György tehetsége, osztályon felüli énektudása, elkötelezettsége az egyszemélyes pódiumjátékok, monodrámák iránt garancia a nagyérdemű számára. Lásd például a Passió-béli bemutatkozását 2004-ben, aztán az Érkezés című monodrámában egyszerre meghökkentő és döbbenetes alakítását Tessedikről. Nem beszélve arról a hallatlan tehetségről, amelyet a Tessedik musicalben nyújtott főszereplőként.
A siker másfelől Meskó Zsolt történetében keresendő. Az énekművésszé érett unoka, a Sárdy rajongó nagymama története, beleszőve Sárdy János életének valós állomásait abszolút fogyasztható, édesbús történet. Életrajzi elemekkel spékelve. Jócskán rájátszva a nézők érzelmi befogadóképességére, késztetését a naplókban féltve őrzött titkok mindenkori feltárására. Természetesen tűnt világok tört fényű tükrei mentén feltáruló embertitkokra gondoljunk. Nem a mai bloggervilág szülte bejegyzésekre.
A siker harmadik pillére az a hallatlan művészi igénnyel felfűzött zeneanyag, amely szinte teljes keresztmetszetet ad Sárdy legnagyobb sikereiből. Nagy értéke ezen válogatásoknak, hogy olyan emblematikus és nemzeti operett-irodalmunk mítoszait fokozó slágerek is felhangzanak, mint a Rózsalevél a Kalotaszegi madonna című filmből, a Londonban sej a Bob hercegből, a Rákóczi megtérése a Rákóczi daljátékból vagy akár A nő szívét ki kell ismerni a Mágnás Miskából. S akkor még nem beszéltünk a Madarászról, a Cigánybáróról vagy a János vitézről, vagy a Humba által egy az egyben Sárdyra komponált Mária főhadnagyról.
Hozzáteszem, Derzsi György nem csak tisztelője Sárdy János művészetének, életművét is tökéletesen ismeri.
Ezért kapjuk ezt a zenés pódiumjátékot a „mindez akár meg is történhetett” hitelességével. S oly sok zenés játékot láttam már ahhoz, hogy kijelenthessem, a Szerelmem, Sárdy további sikerszériára van ítélve.