Részleteiben a szarvasi vár is újjáépülhet

„Palánkvár alatt értjük az olyan típusú várat, mely általában két sor, favesszőkkel összefont és a földbe levert vagy leásott gerendából állt, közét földdel töltötték ki, kívülről pedig a tűz ellen sárral tapasztották meg. Ennek a kerítésnek a legerősebb fajtája a rótt palánk, amely egymás mellé sűrűn levert, vaskapcsokkal összefogott gerendákból készült, fakötésekkel egymásba róva. Bástyái is ilyen rendszerben, később pedig falazott agyagból épültek. A palánkvárat legtöbb esetben száraz vagy vizesárok vette körül, melyen keresztül cölöpökön nyugvó fahíd vezetett fából, esetleg kőből épült kaputoronyhoz. A palánkváron belül legtöbb épület fából épült, kivéve a várparancsnok háza, a templom és a lőporraktár, melyeket kőből építettek.”

Mint az közismert, a gyulai vár 1566-os eleste után a török Szarvason is épített palánkvárat a Körösön levő rév – majd csaknem évszázaddal később a fahíd – védelmére. Az erősség többször is gazdát cserélt – a 15 éves háború során Miksa főherceg csapatai foglalták el -, végül 1685 őszén a császári seregek – soraiban a híres kuruc ezredes, Petneházy Dávid katonái – megrohanták, majd egy török ellencsapás megelőzésére 1686 Pünkösdjén a várat felégették. A felületes krónikások többnyire elfelejtik hozzátenni, hogy még e felégetett és romos erősségnek is megvolt a maga hadi jelentősége. Lásd 1701-ben, két évvel a Rákóczi-szabadságharc kezdete előtt egy 137 fős rác határőr egységet helyeztek el itt ideiglenesen. Így nem véletlenül vetődött fel 1710 táján a szarvasi vár újbóli felépítése a sarkadi hajdúk által. Ebbéli szándékukban őket a hatalmas pestisjárvány akadályozta… Továbbiakban a romok és a környék elnéptelenedtek.

Napjainkban felvetődött az egykori palánkvár egy-két részletének rekonstrukciója. Kétségkívül turisztikai vonzerőnket ez is fokozná a jövőben. Így február 7-én Babák Mihály polgármester inspirációi alapján Roszik Zoltán, a Tessedik Sámuel Múzeum igazgatója, Kovács Lajos, a műemlékvédelem és kifejezetten az erődrekonstrukciókban tapasztalatokkal bíró építész-tervező, valamint jelen sorok írója Nyírbátorba látogattunk, és a helyszínen tanulmányoztuk a 2006-ban rekonstruált Báthory-várkastély előtti palánk részletet.

Annál is inkább, mert ez a palánkrészlet ismereteink jelen állása szerint építészeti megoldásaiban leginkább közelít a törökkorbéli palánkokhoz. Ugyanez nemigen mondható el a régi Báthory-vár ún. magtárépülete fölé 2006-ban felépített reneszánsz várkastélyról. Így azt mostani utunkon nem tanulmányoztuk belülről.

Mintegy kedvcsinálónak jelzem a Nyírbátorba kiránduló diák- és felnőttcsoportok szervezőinek, hogy a várkastély panoptikuma öt életképével és negyvenöt életnagyságú viaszbábjával kiváló turista-látványosság. Egyebek közt láthatjuk a híres erdélyi vajda, Báthory István és Kinizsi Pál 1479-es kenyérmezei csatáját. Beleshetünk az 1549 szeptemberében megkötött „nyírbátori egyezmény” előkészítő tárgyalásaiba: az asztalnál ott ül Báthori András, Fráter György és I. Ferdinánd megbízottjaként Salm Miklós országos főkapitány. Természetesen kihagyhatatlan módon a „csejtei szörny”, Báthory Erzsébet „vérfürdője” is megelevenedik, aki a legenda szerint több mint hatszáz szolgálóleány életét oltotta ki. Ezen „borzongásunk” mellett hozzáteszem, hogy az Erzsébetet ördögi módon kieszelt koncepciós eljárásban büntető Thurzó György és másik vádlója, II. Mátyás viaszfigurája is látható. Végül a látogatók szíves figyelmébe ajánlom, hogy a palota szálló részében konferenciatermet és reneszánsz stílű szobákat is kialakítottak 2006-ban fürdődézsával és baldachinos ágyakkal. Ha bárki a helyszínen megéhezne, a Kőtár éttermet tudnám figyelmébe ajánlani. ha pedig további ígyfürdetésre vágyna, keresse fel a városban akár a Hotel Hódi, a Hotel Bástya éttermeit, vagy a szocreál időket idéző Kakukkfészket a Szabadság téren. Mindezt nyáridőben, mondjuk a Szárnyas Sárkány Hete alkalmából minden évben megrendezett Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál alkalmából tudom ajánlani. Olyankor benépesül a Papok-rétjén álló minorita templom és környéke a színes sátrak tömkelegével.

Maradva mostani portyánknál: a zordon hidegben nem szálltunk ki a Papok-rétjén, csak fordultunk arra egyet. Viszont a várkastéllyal átellenes dombon álló református templomot – itt nyugszik az említett István vajda, a rosszéletű Báthori Gábor erdélyi fejedelem, valamint az iktári Bethlen család több tagja is – vétek lett volna kihagynunk. Ez a mai „Kismagyarország” egyik legremekebb későgótikus műemlék remeke. A mellette 1640 táján emelt fa harangtorony szintén látványos műemlék. A templom déli oldala előtt az 1549-es események idején is itt tartózkodó Tinóni Lantos Sebestyén bronzszobra mesél a régi időkről. Mondanom se kell, a templomhajóban originális jégverem hangulat uralkodott. Néhány perces „műemléki fagyasztásunk” alatt szépséges, kárpátaljai születésű idegenvezetőnk elmondta, hogy a farkasordítós napokban a templomban szinte beszélni sem tudott az arcát bénító hideg miatt. Mint megtudtuk, a tél múltával a reformátusok az idei Virágvasárnapra tervezik idei első templombéli istentiszteletüket.

Még a lány szavai hallgattam, az jutott eszembe, addigra már zöld lesz a Papok-rétje, rácsodálkozhatunk a minorita – Szent Ferencről elnevezett – templomban a híres Krucsay-oltárra, meg az egykori rendházban működő Báthori Múzeum szépségeire. Utána egy jó ebéd után desszertünket akár a híres Csekő Cukrászda és Pizzéria asztalánál is elfogyaszthatjuk. De maradhatunk az ottani „zöld cukrászda”  ízeinél is. De nem fokozom tovább gasztronómiai ötleteimet. Egyet azért megosztok még az Olvasóval. Régi bátori teleken, nem messze a Papok-rétjétől még igazi ruszlit mérő kiskocsmát is találtam.

A tavaszi és nyári szép időkre a szarvasiaknak, különösen az idős férfiúi korosztályoknak különösen ajánlom Nyírbátort. A ’60-as, ’70-es években nagyon sok szarvasi és környékbeli ifjú harcos az akkori határőrlaktanyában riogatta a NATO-t a Varsói Szerződés kötelékében. Ennyit a tűnt időkről.

Maradva a jelennél, a templom dermesztő percei után beültünk Pintér Zoli fűtött hivatali kocsijába, s a 471-es úton Nyírmihálydi, Nyíradony, Hajdúsámson – no meg az egzotikus Butyka-tanya – vonalán Debrecen érintésével hazafelé vettük utunkat.