Ármány és szerelem: Lujza Miller álma ma is üzen a világnak

S ami az ismert művész arcokat illeti, a nézőtéren ült sokak mellett Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, a Jókait korábban nyolc évig igazgató színdirektor, Seregi Zoltán, a Jókai és a Színitanház igazgatója, Szabó Károlyné, a Magyar Teátrum Kft. ügyvezető igazgatója. A társulat meghatározó színművészei közül feltűnt Katkó Ferenc, Köböl Lilla és Liszi Melinda. Utóbbi édesanyja, Rózsa asszony társaságában.

Azt mondhatnók, gyenge megoldás az adott darab zanzásított lényegével szaporítani a sorokat. Ám kivétel erősíti a szabályt ezúttal is, mivel Schiller és a romantikai kissé távol áll a ma emberétől. Ezért az ifjabbak okulására egy röpke gondolatsor mégiscsak idekívánkozik, mi is adja meg Friedrich Schiller (1759-1805) költő és drámaíró ezen színművének súlyát a világ drámairodalmában.

Ez az 1784-ben írt polgári szomorújáték a szerző harmadik színdarabja. A Kabale und Liebe először 1827-ben Fortély és szerelem címen lett magyarra ültetve, majd az általunk ismert és színházi műhelyeink által használt Vas István féle fordítás 1970-ben született. A nemes ifjú és a polgárlány tragikus szerelmi története dacos, lázadó vádirat a kis német fejedelemségek romlottsága, maitresse-rendszere, emberkereskedése, az udvaroncok szolgalelkű aljassága, a rokokó világ árnyoldalai ellen. Fókuszában a polgári egyén és az abszolutizmus uralkodó csoportjának ellentétével. Hozzátehetjük: ez az első német politikai iránydráma. Valós hátteréül Károly Jenő herceg – a Szerző vér szerinti apja – zsarnoksága szolgált. Lujza alakját reménytelen szerelméről, egy rangban magasan felette álló tizenhat éves lányról mintázta. Emellett keserű gyermekkorából és Württenberg viszonyaiból is merített. Röviden ennyit a „német Shakespeare”-nek is láttatott író remekéről, amely szerte a világon legnépszerűbb és korszakonként vissza-visszatérő legtöbbször játszott darabja a Tell Vilmos után.

Szabolcs János hangsúlyozott – a ma divatos vetítést is ügyesen alkalmazó megoldások mellett – díszleteket alkotott Kárpáti Enikő szép jelmezei hátteréül. Ebben a világosan értelmezhető játéktérben 145 perces játékidőben, egy szünettel láthattuk Eperjes Károly rendezését. Eperjes felfogása szerint a mű „ebben a furcsa jelen pillanatunkban, a migráció, a világ megbolondulása idején” különös erőt nyer. Így a tragikus végkifejlet zárójelenetében, amikor a Miller-ház lángba borul a már halott szerelmesek végzet-ravatala felett, a lángözön közepette mai menekültek alakjai is feltűnnek.

A Vol Walter kancellárt alakító Bartus Gyula Jászai-díjas – mint gonosz főnök és érzéketlen zsarnoki apa – hiteles. Tóth János Gergely e. h. Ferdinánd, a fia, őrnagy szerepében szépen, az ifjonti hév erejével oldja meg osztályfőnöke, Szamóca számára mért feladatsorát. Nem egy átlag házi feladat szintjén.

Tege Antal Vol Kalb udvarnagya duplacsavarosan is zseniális játékával a bemutatón néhány nézőt kényszeres röhögésre késztetett. Hogy polgárpukkasztó vagy kényszerű álca az ő hülye figurája, ki-ki eldöntheti az emlékezetes „parókalevétel” pillanatában, amikor természetes emberi hangon szólal meg.

Komáromi Anett Lady Milfordja tökéletes. Egy ilyen romantikus drámában csak ilyen lehet a fejedelem kegyencnője. Krupp Bence e. h. Wurmnak, a kancellár magántitkárának bőrében végtelen tehetséget mutat az aljasság kézzelfogható megformálásában.

Tomanek Gábor Miller, városi zenész emlékezetesen nagyot játszik a leányát imádó apa, az aranyakkal ugyanakkor sátáni módon megkísértett egyszerű polgár megformálásával. A romantika szabályai szerint szeret és szenved. Méltó partnere a játékban Fehér Tímea Millernéje. Annak idején ilyenek lehettek az egyszerű, lányukért aggódó polgárasszonyok.

Üdítő színfolt Gábor Anita játéka Sophie, a lady komornája szerepében. Példás játékkedvvel játszik. Emlékezetes Szőke Pál komornyik alakítása. Igazi fiát sirató apává magasodik szerepében.

Szamóca rendező felfogásában kiemelten érzéki kurtizánt láthattunk Rigler Renáta szh.-tól. Pestiesen szólva nem jó, de nagyon jó. Csomós Lajos komornyikja és Sepsi Szilárd törvényszolgája ennyire ad lehetőséget, amennyit láttunk belőlük.

Szándékosan hagytam benyomásaim végére a Miller Lujzát alakító Papp Barbara e. h. játékát. Egy induló tehetség bájosan tiszta Miller Lujzáját kaptuk tőle. Kedvesen őszinte játéka ellensúlyozta, hogy a tragikus sorsú hősnőt nem hangerővel, inkább belső érzelmeivel kívánja átadni a nagyérdeműnek. Való igaz, nem könnyű feladat napjaink gyermekének egy romantikus lelkületű tiszta nőt alakítani. Szívből és lélekből. Papp Barbarának úgy tűnik, sikerült. Köszönet Szamócának, hogy ezt tanítványa a Jókai színpadán tette meg.