Budapesten folytatódott a turné

Csaknem harmincan éltek is ezzel a lehetőséggel, emellett Szarvas Város Barátainak Köre budapesti csoportja is szép számmal képviseltette magát a jeles fővárosi vendégjátékon. A Cervinus Teátrum vezetése és Szarvas Város Önkormányzata egyebek közt kínai vendégeket és jelentős színházi szakmai személyiségeket is meghívott a nevezetes vendégszereplésre.

Pálos Béláék budapesti csoportja mellett számos szarvasi arc is feltűnt a nézőtéren a fővárosban élők közül. Így – a teljesség igénye nélkül – ott láttuk Tasy Józsefet, Valach Gábor és Palyov Attila táncművészeket és másokat.

Szarvas város vezetése részéről jelen volt Babák Mihály polgármester, Hodálik Pál alpolgármester, Giricz Katalin és Kis Attila önkormányzati képviselők.

A minden ízében megújult Erkel Színház – még az átalakítás után is 1800 fős – nézőterét tisztes arányban foglalta el a nagyérdemű. Közvetlen a húsz órai kezdés előtt a város illetve a Teátrum részéről hárman nyilatkoztak a Körös TV kamerája előtt. Babák Mihály polgármester a darab hazai és határon túli sikerei kapcsán a városmarketingben rejlő lehetőségekről is szólt. Belinszki Zoltán, a musical szövegkönyv írója nyilatkozatában kiemelte a hétfői vendégjáték örömest jellegét. Csasztvan András színházigazgató mondandójában érzékeltette további fontos kapcsolatok illetve vendégjátékok lehetőségét is. Emellett utalt arra a fontos kapcsolatrendszerre, amely még a felújítás előtti időszakban rendszeresen lehetővé tette a Tessedik Táncegyüttes fellépéseit az Erkel színpadán.

Az Erkel-béli vendégjáték szakmai értékét jelentősen emelte, hogy az eddig is sodró lendületű koreográfiákban a Duna Művészegyüttes derékhada vitte a prímet, néhány szarvasi táncos meghagyása mellett. Tatár Bianka visszatért Emese szerepében. Ajándukot viszont a Benkő Gézát váltó Széplaky Géza váltotta imponáló tehetséggel és játékkedvvel. Született komédiásként zseniális, Benkő Gézához képest is új színezetet adott Ajánduk figurájának.

Hála az Erkel színpada adta technikai feltételeknek, százszázalékos tökéllyel élt a háttérvetítés minden képsora és szimbolikája. Összességében a háttérvetítés hol monumentális, hol lírai vagy éppen vadregényes összhatása előnyösen erősítette a darab bárhol bevethető panel díszletsorát. Sőt mi több, az volt a produkció egésze fölötti összbenyomásom, hogy az eddig látott számtalan alkalom közül a csoport játéka most tűnt a legösszefogottabbnak. Mintegy testközelből érzékelve a színpadi játékot, rendkívül frissnek hatott a már említett Széplaky Géza mellett Maróti Attila és Magyari „Macska” László humora.