Kritika helyett

Szintén csak a dicséret hangján írhatok a Cári Tibor alkotta zenéről és Farkas Tamásnak már-már a magyar ősvallás gyökereiig nyúló koreográfiájáról. Ami a szereposztást illeti, Béres László lenyűgözően ütős csapatot állított össze. Nézzük szép sorjában Kovács Frigyes Jászai-díjas elementáris székely szilajsággal és hittel formálja meg Csorja Ádámot. Szőke Pál megrendítő veretességgel táncolja önnön halálát. Szélyes Imre Jászai-díjas olyannyira hiteles Botár Mártonként, akár mint sétált volna le a Hargitáról. Katkó Ferenc Gálfi Bencéje mint csendőrlegényé telitalálat. Azt is mondhatnók, a magyar csendőr őstípusa kel életre játékában. Élményszámba megy Gulyás Attila intrikus községi jegyzője. Messzemenőkig valódi Mészáros Mihály falusi bírója. Eredeti Nagy Róbert, Balázs Csongor és Ragány Misa eredeti módon alakítják a három legénykét s ezzel párhuzamosan kellő eréllyel a törvénybírákat.

Akiről részletesebben kell írjak, az Liszi Melinda Kispál Jula árvalánya. Ezt a szerepet akár Liszi Melindára írta volna Tamási. A tragikus szerelmi háromszögben Liszi Melinda kivillanó tehetségéből és drámai játékerejéből fakadóan mérhetetlen emberi mélységeket vonultat fel Kispál Jula alakjában. Játékát olyan művészi szintre emeli, hogy annak felszabadított energiáit és jellemábrázoló tökélyét lehetetlen lenne fokozni. Egy-egy ilyen szerepkörben látva ezt a máshoz nem mérhető játékstílust mindig az általam valaha látott legnagyobb művészek alakításai ötlenek fel bennem.

Összességében péntek esti élményeimről azt mondhatom, zseniális rendezést, mesterfokú művészi teljesítményeket láttam ezen a színházi ünneppé magasodott bemutatón. Köszönöm Kovács Frigyesnek és Liszi Melindának, hogy a Karády katonáiban látott kimagasló játékuk után ismét együtt szerepeltek a színpadon. Nemkülönben a többieknek is köszönöm ezt a színházi ősvarázst. Káprázatos estét kaptam tőlük.