Humán hét – hagyományt teremtettünk

Az időpont megválasztása nem véletlen; 99 éve, november 11-én írták alá az I. világháború végét jelentő dokumentumokat, november 13-a a Magyar Nyelv Napja, hiszen 1844. november 13 óta államnyelv hazánkban a magyar. Ez a hét nyílt hét volt iskolánkban, ami azt jelenti, hogy előzetes bejelentkezés alapján bárki meglátogathatta iskolánkat, így rendezvényeinket is.

Témáink és előadóink kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy segítsük diákjaink érettségi felkészülését, erősítsük lokálpatriotizmusukat. Előadásaink helyszíne iskolánk könyvtára volt, így alkalmanként 80-100 tanulónk élvezhette az előadásokat.

Az előadások sorát Szenes János: „Szarvasiak a Nagy Háborúban” című értekezése nyitotta. Megtudtuk, hogy Szarvas nagyon is érintett volt az I. világháborúban, hiszen csak 1915-ben 4000 katonát vittek Szarvasról a frontra. A katonák közül sokan nem tértek haza, 1154 név olvasható az I. világháborús emlékművön. Az 1927. augusztus 28-i emlékműavatáson részt vett József főherceg és Kratochwill Károly altábornagy is, aki a Székely Hadosztály szervezte a románok ellen.

A szarvasiak zömében a 101-es békéscsabai, és a nagyváradi 4. ezredbe vonultak. Kiemelkedő haditett is fűződik a szarvasiak nevéhez: Bajcsy-Zsilinszky Endre huszár főhadnagy 1914. szeptember 11-én, Pancsovánál 4 fős felderítő csapatával késleltette a város feladását, majd 1915 tavaszán Belgrád kiürítésekor elfoglalt egy hadihajót, kimenekítve 800 magyar a szerbek elől. Ifj. Haviár Dániel huszárzászlós 128 huszárt vezetett az ötszörös orosz túlerővel szemben. Az ütközetet megnyerték, de Ő a harcmezőn vesztette életét. Ezek a szarvasi példák közelebb hozták a történelmet, sokunkban megfogalmazódott, hogy felkeressük az I. világháborús hadisírokat az Ó-temetőben.

A kedd az irodalom jegyében telt. Bíró Gyula „Az olvasás gyönyörűsége, avagy miért iszonyú menő olvasni?” címmel tartott lendületes, sodró, szenvedélyes előadást. Már az első percekben meggyőzte hallgatóságát, hogy olvasni, gondolkodni, érezni menő, nem pedig ciki. Leila és Mohamed történetével egy interaktív játékba is bevont bennünket, a szereplőket kellett értékelnünk. Mint kiderült, a történet közepén, majd a folytatás után megismerve a teljes sztorit. Számtalan példával bizonyította az olvasás jótékony hatását. Az ideális, ha mindannyiunk számára az olvasás napi rutinná válik, legyen mindig nálunk egy jó könyv. Előadása olvasnivalót, „alapműveket” ajánlott minden korosztálynak.

Csütörtökön kerestük az iskola legjobb helyesíróját. Nagy örömünkre 29-es mérették meg magukat 9-től 14. évfolyamig. A diktált szöveg a Szent László évhez kapcsolódóan László királyunk tetteit mutatta be. A verseny eredményét a pályaorientációs napunkon, november 27-én hirdetjük ki.

Pénteken a humán hét legfiatalabb előadója, a Szegedi Tudományegyetem PhD hallgatója Tóth Péter tartott előadást „Adalékok Szarvas XVIII. századi történetéhez” címmel. A téma, Tessedik kora kapcsolódik a magyar és a történelem érettségihez is. Megismertük Szarvas újratelepítésének körülményeit, a Boczkó-Tessedik ellentétet, a korabeli közbiztonságot, oktatást, hiedelmeket, hagyományokat, mindennapi életet. Az alapos, fiatalos előadásmód megával ragadta a hallgatóságot.

A pedagógusok és diákok egyöntetű véleménye a volt, hogy szükség van ilyen rendhagyó rendezvényekre, melyek segítik az oktatás folyamatát. Biztosak vagyunk benne, hogy lesz folytatása a humán hétnek!

Rendezvénysorozatunkat kiemelten támogatta a Székely Mihály Szakképzésért Alapítvány, amiért nagyon hálásak vagyunk. Külön köszönjük, hogy Kohut Andrásné címzetes igazgató asszony, mint a kuratórium elnöke valamennyi előadáson részt vett.

 Tóthné Lipták Erzsébe munkaközösség-vezető