Magyarságunk végváraival együtt, Magyarország közepén

Az idén a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezték meg Szarvason az „Arany János és Kodály Zoltán nyomában – Az emberi lélek virágai” című találkozót a Felvidék, Délvidék, Erdély és Kárpátalja magyar főiskolásai számára. Alábbiakban e nagyszerű kezdeményezés második napján – Babák Mihály polgármester felkérésére és képviseletében – volt szerencsém néhány felejthetetlen órát együtt töltenem a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Beregszász), a Selye János Egyetem Tanárképző Kar (Komárom), az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (Szabadka), a Partiumi Keresztény Egyetem (Nagyvárad), valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar (Nagykőrös) hallgatóival és dékánjaival. Ez alkalomból dr. Lipcsei Imre, a Pedagógiai Kar dékánja kollégái kíséretében díszebédet adott a külhoni dékánok tiszteletére.

Az ebéd előtti időszakban egy hangulatos történelmi vetélkedő végeztével kilátogattunk a Történelmi Országközéphez.

Alábbiakban annak a néhány percnek a lélekfényező pillanatát szeretném felidézni, amikor Babák Mihály polgármester üdvözletét és képeslap ajándékait is átadva, a jelenlevő magyar szellemi végvárak csoportjai számára egy szubjektív sajátos kötődésű kapcsolatrendszert vázoltam fel. Komárom esetében elmondtam, hogy legnagyobb írónk, Jókai Mór Komárom szülöttjeként Szarvas díszpolgára. Szóltam a Cervinus Teátrum Komáromhoz és Rév-Komáromhoz fűződő kapcsolatairól. Beregszász esetében kifejtettem a szarvasiak nemeslelkű hagyományait – néhai dr. Gyalog Sándor és Klenk József munkásságát is beleszőve – a Tessedik-terem és a Szarvas-terem kialakítására, az Illyés Gyula Színház javára történt gyűjtést 2004-ből és a Cervinus Teátrum Csodaszarvas vendégjátékát. Nagyvárad esetében többnyire a IV. honvéd gyalogezred szarvasi kötődéseiről beszéltem. Nagykőrösnél természetesen megyénk Arany szálait említettem.

Szabadka esetében elmondtam, hogy még a szarvasi mozikultúra születése is egy szabadkai embernek, Lifka Sándornak köszönhető, színházaink a régi időkben sokszor tartoztak egy színikerületbe, szabadkai társulatok sorra játszottak Szarvason. Ma pedig Liszi Melinda – 2011-ben még Bajai Ágota is – játszik a Vízi Színházban.

Ebéd után vendégeinket még egy röpke Mini Magyarország-beli sétára is elkísértem. Külhoni vendégeink hazaindulását követően dr. Lipcsei Imre dékánnal még egy távirati városnézésre kalauzoltuk dr. Köllős Imola professzor asszonyt, a Magyar Néprajzi Társaság alelnökét. Nyári kedvcsináló gyanánt a Vízi Színházat is bemutattuk.

E mostani találkozó sikere is azt mutatja, hogy a tudományok, a kultúra, a színházművészet, a táncművészet, a képzőművészetek vagy akár a szépirodalom területein a történelmi egyházak hitéletében, az ifjúsági mozgalmakban számtalan lehetőség kínálkozik arra, hogy Szarvast a világ összmagyarsága tényleges nemzeti zarándokhelyévé tegyük.