Szellemúrnő: zseniális játék a történelemmel

Két kézzelfogható példa erre: a Jávor monodráma 2016-ból – Aradnak szánva, ott is bemutatva – vagy a Tessedik musical nekünk 2011-ben. Örök érvényűen a legszarvasibb történet.

A jeles alkotó évtizedek óta több szálon kötődik a Békéscsabai Jókai Színház társulatához. A reformáció 500. évfordulóján őket is megajándékozta egy mesterművel. Építkezve az Ábránfy-kastély legendájából. Mindezt úgy, hogy a hit, a kaland és az emberség három pillére erősen tartja a darab egészét. Miközben a legnagyobbak játszi könnyedségével, szellemességével és játékosságával, filmszerűen pörgeti a cselekményt. Unatkozni a nagyérdemű egy tizedmásodpercre sem tud. Történetével megragad és elvarázsol.

Olyannyira, hogy miközben jómagam alaposan ismerem a kastély históriáját, tökéletesen elhiszem Pozsgainak: ÍGY IS TÖRTÉNHETETT, vagy TÖRTÉNHETETT VOLNA. S hogy tovább dicsérjem a darabot, csöppet sem véletlen, hogy a napokban öt kamerás felvétel készül a remekbe szabott előadás egészéről.

A rendezés is parádés, Seregi Zoltán jóvoltából. Aki nagyon mély emberi gesztusként apósa – néhai Székács Sámuel evangélikus lelkész – és felesége – néhai Székács Csilla – emlékének ajánlotta az előadás egészét.

Ez a darab egyszerre csabai, egyszerre magyar és egyszerre európai. Mert a legenda és a történeti alap a magyarság és Európa, a hűség és árulás, az álszent vakbuzgóság és a tiszta hit ütköztetésével örök érvényű morális kérdéseket, napjainkban is aktuális kérdéseket feszeget. De tegyük hozzá: nem folytat olcsó aktuálpolitizálást. Köszönet érte. A rendezőt Juhász Katalin nagyszerű korfestő díszletei és Vesztergombi Anikó korhű jelmezei is segítették. Ahogy ezt két ragyogó tehetségű színházi zenész: Rázga Áron és Vozár M. Krisztián is tette. Sokan másik is.

Néhány mondat a látott színészi játékról. Nagyon tetszett Kovács Edit Ábránfy Katalinja. Egyszerre aggódó anya és egyszerre öntudatos nagyasszony. Papp Barbara egyetemi hallgatónak határozottan jobban állt Zsófia szerepe, mint amit az Ármány és szerelem hősnőjeként láttunk tőle nem is olyan régen. Szerethető kedves gyermek. Üdítő színfoltként hatott Balázs Csongor tiszttartója. Bartus Gyula Jászai-díjas vérbeli esperest, ugyanakkor hitelesen a jó ügy mellé álló felelős embert alakított. Végtelenül emberközeli volt Luther és Katarina Bora kettőse Mészáros Mihály és Komáromi Anett részéről. Nagy Erika remekelt a hit- és vakbuzgó Ursula nővér bőrében. Katkó Ferenc a Jókai társulatának egyik legnagyobb komédiás egyénisége. Egy olyan Ábránfyt adott nekünk, hogy játéka minden pillanatában elhittük Pozsgai meséjét. Csomós Lajos és Szabó Lajos ezúttal is egymásra találtak a két gyulai katona megformálásában. Kiváló kettős!

Meglepően egyszerű és őszinte volt Tege Antal Sylvester Jánosa. Semmi erőltetettség, minden rendben volt a játékában. Most a három nagy öregről: Szőke Pál csodálatosan zengte Márton pap szavait. Jancsik Ferenc eredeti követfigura, Hodu József pedig igazi törökké lett a szemünk láttára. Komlóssy Kata szakácsnője ezen epizódszerepben is érzékeltette a sokoldalú tehetséget.

Dicséret az ifjaknak: Juhos Marcell és Puskás Dánielnek, igyekeztek valódi kocsist, ácsot és katonát láttatni. Nagyon ügyesek voltak Gulácsi Réka, Lehoczki Orsolya, Medovarszki Petra és Vozár Virág színihallgatók hastáncosként.

Azt gondolom, Békéscsaba közönségének egésze boldog lehet, hogy újjátelepítésének 300. évfordulójának küszöbén ilyen mélységű darabot kapott. A nagyérdemű egésze örülhet, hogy a reformáció korát ennyire emberközelből láttató előadást láthatott. Emberléptékű hitelességgel.