48-as Könyvtár

Könyvajánlónkat Jókai híres művével, a Csataképek a magyar szabadságharcból kötettel kezdjük. A kötet érdekessége, hogy a híres könyv szerepel minden Jókai monográfiában. Valamiféle hamis politikai megfontolásból az utóbbi évtizedekben alig-alig jelent meg új kiadásban. Magángyűjteményembe a Népszava Kiadó 1988-as sikersorozata, a „Híres könyvek” darabjaként került.

Bármely alkalommal kezembe veszem ezt a letehetetlenül fordulatos elbeszélést füzért, az szokott eszembe jutni, hogy ha már napjainkra száműzték a hetedikes diákok kötelező olvasmányaiból A kőszívű ember fiait, meg az Aranyembert is, ez a kötet nyugodtan bekerülhetett volna legalább az ajánlott olvasmányok közé. Igaz, van egy olyan érzésem, hogy az irodalomtanárok jelentős hányada nem is ismeri. Esetleg egy-két részletét. Hozzáteszem, Jókai 25 éves korában, 1850-ben, a szabadságharc leverése után írta meg remekét. A színesen, filmszerűen pergő elbeszélések, romantikus pátoszuk mellett derűs humorral, beszőtt anekdotákkal jelenítik meg szabadságharcunk képeit. A Két menyasszonyban a tragikus sorsú testvérpár történetében felidézi a szolnoki csata izgalmait. Az Egy bál és Az elesett neje a branyiszkói áttörés krónikájába is enged bepillantást. Látomásos tragédiákba rajzolja meg Jókai a szabadságharc erdélyi küzdelmeit. Hűen érzékeltetve, hogy ’48-49-ben Erdélyben véres polgárháború dúlt a magyarság és a románság között. Megrendítő olvasmány Az ércleány, A székely asszony és a Bárdy család is. A Fehér angyalban Görgey, még a Kis szürke emberben Bem apó alakja tűnik fel. Perczel Mór honvédtábornokra a Nomen est omen című novellában emlékezik Jókai. Fájdalmasan szép írás a Komárom, míg fanyar humorú a Szerencsétlen szélkakas.

A Vörössipkás olvasásakor eszünkbe juthat, hogy a Délvidék szerbjeit mekkora indulatok feszítették évszázadokon keresztül napjainkig. Gyönyörű, egyszerre látomásos és áthallásos a kötet záró novellája, A szegény asszony áldozatja. Könnyű felismernünk benne, hogy a rabbá lett haza képei mellett Jókai Petőfit siratja el.

Mitikus nagysággá lett hős honvédek és áldozatkész honleányok tűnnek fel a könyv egészében. A csaták és a civilek elleni borzalmak leírásaiban Jókai végtelenül hiteles arcát rajzolta meg ’48-49-nek.

* * *

Ettől jóval könnyedebb hangvételű regény Rákosi Viktor Hős fiúk című, 1900-ban írt, az ifjúságnak szánt könyve. A szerző a maga korában (1860-1923) ’48 emlékének egyik leghivatottabb ápolója volt. A Hős fiúk számtalan kiadásán egészen 1945-ig nemzedékek egész sora nőtt fel. Tilalmi listára került. 1999-ben – néhány megcsonkított és átdolgozott szövegű próbálkozás után – a Korona Kiadó Történelem-Irodalom-Ifjúság sorozatában végre napvilágot láthatott újra az eredeti regény.

Amikor olvassuk, jusson eszünkbe, hogy az előző század magyar ifjúsága ebből a sodró lendületű, kalandos és ezzel együtt hiteles történetből tanult meg lelkesedni 1848-ért. A regény egyetemista és gyerekhőseit követve időutazóként élhetjük végig a csodálatos márciusi napokat, a nagy téli visszavonulás megpróbáltatásait, Bem dicsőséges bevonulását Kolozsvárra, a délvidéki magyarság élethalálharcát a szerb martalócokkal. S szinte együtt ujjongunk a regény hőseivel, amikor a diadalmas honvédroham után megjelenik Buda ormán a nemzeti lobogó. Érdekfeszítően izgalmas könyv a Hős fiúk.

– Folytatjuk –