Hírforgó

Bontás és újjáépítés lehet a megoldás

Mint az ismeretes, az április 19.-i képviselő-testületi ülést a Tessedik-tanya szemléje előzte meg. A szemlén mindenki szembesülhetett a rideg ténnyel: Szarvas legrégibb műemléke VÉGÓRÁIT ÉLI.


Tény és való, gazdasági és agrárképzésünk bölcsőjéért nagyon sokan aggódtak az elmúlt emberöltő során. Számtalan levél, cikk, filmfelvétel és fotó bizonyítja, hány alkalommal tárták-tártuk a közvélemény elé e páratlan jelentőségű agrártörténeti zarándokhely állapotát. Emellett számtalan emlékirat, tanulmány és tervezet született az épület hasznosítására. Csak néhányat említek a teljesség igénye nélkül: Zsapka János vételi ajánlata és működtetési terve a 80-as évek végéről, Gerzson Pál – Makovecz Benjámin művészeti alkotótábor ötlete, a Tessedik Emlékbizottság által összehívott tanácskozások s azokon a konkrét hasznosítási tanulmányok bemutatása a város civil szervezeteinek részéről – ld. Városszépítők, Kertbarátok javaslatai.

Mindeközben az elmosolygott évtizedek elszaladtak, a jobb sorsra érdemes kisnemesi kúria patinás épülete az 1760-as évekből – AHOL TESSEDIK ISKOLÁJA megnyílt és MINTAKERTJE VIRÁGZOTT – a gyakori kezelőváltások alatt lakatlanul és fűtetlenül csak pusztult és pusztult. Főiskolák, egyetemek vezetése édes nemtörődömséggel szemlélte felbecsülhetetlen értékű Tessedik zarándokhelyünk tönkremenetelét. Jöhetett ide Kovács Pál mezőgazdasági géppark ötlete, a Hagyományőrző Gazdák javaslatai, tíz fillért nem áldoztak az éppen aktuális kezelők a Tessedik-tanya megóvására. Az Önkormányzat hatáskörén kívül esett az épület megóvása.

Ugorva az időben, a jobb sorsra érdemes műemlék agóniája közepette az Állami Vagyonkezelő tett egy olyan ajánlatot az Önkormányzat irányában, amelynek anyagi feltételrendszerét esetleg a Dárius kincse birtokában lehetne teljesíteni. Így belátható módon teljesen ésszerűnek tűnik Babák Mihály polgármester és mások vélekedése: miszerint a Tessedik-tanyát legcélszerűbb lenne lebontani és eredeti állapotában újjáépíteni.

Nyilvánvaló ez is komoly költséget jelentene – a rekonstrukció több száz millióra rúgna -, de biztató lenne a jövő szempontjából. Ezzel együtt az egykoron hatalmas mintakert, még meglévő és mai állapotában is tekintélyes méretű területét – kb. 3-4 hektár lehet – így lenne értelme újjávarázsolni, civil mintakertté, ha úgy tetszik, önkéntes iskolai gyakorlókertté.

Mi történhet a kúria lebontása nélkül?

  1. Magától összedől.
  2. Több mint félmilliárdos befektetéssel is kockázatos felújítás indulhat.

Döntést hozni természetesen nem lesz könnyű. Közeledik 2020, Tessedik halálának 200. évfordulója. Egy újjávarázsolt Tessedik-kerttel és –tanyával méltóképpen emlékezhetnénk.