Délutáni „vecserka” a Szarvasi Kézműves tanyán

A tanyavilág elöregedett, a fiatalok a munkahelyek köré költöztek a városba, falvakba. Mentek a technikai vívmányok után. Egy kis tenni akarással és munkával bőven van mód arra, hogy a turizmus vérkeringésébe kerülve fellendüljön a külterületek látogatottsága, gazdasági fejlődése. A városon kívül olcsóbbak a házak, több a lehetőség. Egészségesebb a környezet, tisztább a levegő. Minta értékű programként célunk, hogy bemutassuk, a tanyás térségben a gazdálkodáson kívül egyéb életforma és lehetőség is rejlik azok számára, akiknek a növénytermesztés, vagy az állattartás nem kézenfekvő. A vidéki térségben megannyi érték található, mely a népi kultúra gyökereire épül. A mezőgazdaság mellett a turisztika a térség egyik legnagyobb bevételi forrása. A nagy attrakciók mellett igény van a vidéki turizmus bemutatására.

A Herman Ottó Intézet támogatásával létrejövő program sorozat 5 ősi kézműves mesterséggel foglalkozó tanyai turisztikai szereplőt mutat be. A Körös-Szögi Hagyományőrző Csikós Egyesület partnereként a Szarvasi Kézműves tanya ad lehetőséget betekintésre.

2018. április 6-án Szarvas Város Barátainak Köre foglalta le a kis porta minden helyét egy délutáni „vecserkára” . Másnap, április 7-én fiatalokból álló csoport veszi át a terepet. A tanyában összeállított fotódokumentációból visszatekinthetnek a tanyák múltjára, de szólni kell a jelenről és a jövőről is. Lesz a vizes-hideg napokon mi szem-szájnak ingere: „vízenkőt” és kemecés lángos, ropogósra sült malacpecsenye. A Csikós Egyesület lovasbemutatót tart a vendégeknek, és lesz ostor és karikás forgatás is.

Ezzel a komplex érzék-egyveleg-zuhannyal kiben nem bújik elő a múlt, a gyermek és ifjú kor emléke, a nagymama főztjének ínycsiklandó íze, vagy a nyáresti párás levegőben a lovak és istállók széna illata?

„Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, elpereg a múlt.”