A „csoda” folytatódott

Miként Szarvason, Szegeden is elsősorban a szereplők hozzátartozói fogadták el a két együttes meghívását, de számos ének- és zenetanár is helyet foglalt a nézőtéren. Budapestről érkezett két Tamás Gergely Alajos tanítvány is, egykori Kapisztán kórustag, akik hatvan évvel ezelőtt ezt a művet maguk énekelték. A gyerekek és a zenekar segítségével újra átélhették az egykori élményeket, a „csodát”, mindazt, ami akkor mélyen a lelkükbe vésődött. Hálatelt szívvel gratuláltak diákjainkhoz, akik csengő hangjuk mellett fegyelmezettségükkel, odafigyelésükkel is kivívták a közönség minden elismerését. Bátran kijelenthetem, hogy diákjaink felkészültsége átlagon felüli, amit a különböző helyzetekben, megváltozott körülmények között minden alkalommal képesek bebizonyítani.

E pályázatra kapott anyagi forrás a kórus megjelenésének egységesítését és utazásainak egy részét fedezte csupán. Iskolánk támogatása, valamint a zenekar, a vendégkarmester áldozatos munkája és kollégáim önzetlen segítsége nélkül ez a két koncert sohasem valósulhatott volna meg. Felejthetetlen élménnyel lettünk gazdagabbak mindnyájan, hallgatók és előadók egyaránt. Bízom benne, hogy a közös munka és a közös elismerés nem csupán három napig fog tartani, remélem lesz, akinél akár hatvan évig.

Paraszt Attiláné