Hírforgó

Klotild néni a Karinthyból érkezett

Minden esetben jót tesz velünk a Magyar Teátrumi Kft., amikor tovább bővíti a Szarvasi Vízi Színházba érkező ütős társulatok listáját. Így történt ez június 16-án szombaton. A Karinthy Színház hozta Vaszary Gábor: Klotild néni című bohózatát.


Egy hamisítatlanul a pesti flaszteren született darabot, amelyet 1939-ben mutattak be a szerző testvére, Vaszary János rendezésében, a szereposztásban a szintén testvér Vaszary Pirivel. Nem olyannyira ismert darabja az életműnek, mint mondjuk a Szarvason is ismert Vörös bestia, ezzel együtt francia mintára építkező, olykor hajmeresztő csavarokkal megcifrázott valódi bohózat. Amely műfajából eredően nem akar se többet, se kevesebbet, csak szórakoztatni, nevettetni, olykor röhögtetni. Ez olyannyira igaz, hogy egy a közelemben ülő dekoratív hölgy könnyeivel küzdve megjegyezte barátnőjének: „Jaj, nem hoztam elég zsebkendőt…”

A Karinthyban kereken öt esztendeje bemutatott mű egészét nézve azt mondhatom: a szerző, a rendező Karinthy Márton és színészek törekvései által Vaszary Klotild nénije különösebb csalódást sem okozhatott ezáltal. Vaszary Gábor darabjai ilyenek: nem Rómeók és Júliák, nem politizálnak, jellemábrázolásukban – különösen a mellékszereplők tekintetében – olykor felületesnek tűnők, de ízig-vérig pestiek. Még abban a korban születtek, amikor Pesten szerzőnk mellett egy Vadnay, Eisemann, Szilágyi, Békeffi – hogy ne is soroljam tovább – alkotott remekeket.

A rendezés értékét növeli – Karinthy Márton szereti az operákat – a néhány, a Traviatából illetve a Don Carlosból belehintett motívum. Magát a történetet nem kívánom boncolgatni. Lényege az alapvetés: van, akit már megcsaltak, van, akit még nem, vagy már meg csak még nem tudja… Klotild néni tudná a megoldást, de ő már a temetőben nyugszik…

Három művész miatt vártam nagyon az előadást. Először, mert kíváncsi voltam a férjet alakító Müller Zoltán színészi kvalitásaira. Remekelt. Másodszor: Egri Katit látni élőben játszani olyan, mintha Gárdonyi kéziratában olvasnék Egri csillagokat. Lenyűgöző az ő trampli cseléd Sütő Marija… Harmadszor: Szacsvay Lászlónk csak egy van. Jászai-díjas Érdemes Művész a Nemzet Színésze. Kisujjából kiráz egy ilyen, a más lakásába bepofátlankodó Lenkovicsot, de ezt a maga utolérhetetlen játékstílusában. Idős művészként is hallatlan játékerővel teszi. Játékában mindent tud a pesti kabarék, bohózatok világáról. Eleven színészlegenda. Tetszett még Csere László Ferije és Kerekes Viktória Jolánja. Mihályfi Győző még mindig elképesztő orgánummal bír.

Egy kicsit visszatérve a cselekményhez: szövevényei következtében néha lelassultnak tűnt, de azután visszatért a tempó. Könnyed nyáresti mókázás volt.