Hírforgó

Szarvason is hódított a My Fair Lady

Mivel a Radó Denise rendezte darab alig maradt le a Jókai társulati szavazásán az Év legjobb előadása címről, kíváncsi voltam, milyen lesz a Vízi Színház-béli fogadtatás. Így egymásutánban kétszer is megnéztem, csak azért is, mert ez egy megunhatatlan alapműve a világ musicalirodalmának.


A kőszínházi bemutató láttam, ott is érzékelhető volt a nagyérdemű elragadtatása. Bevallom, a csabai benyomásaim alapján arra tippeltem, hogy Szarvason állva fog tapsvihart produkálni a közönség. Ez ugyan nem történt meg, de a szombati második játéknapon a nézőtér is odatette magát alaposan. Valójában péntek este zordonabb időjárási körülmények uralkodtak, továbbá a szomszédból többszörösen bepofátlankodott a disszonáns ricsaj, ami kézzelfoghatóan kitapinthatóvá tette a feszültséget a színpadon innen és onnan. Szerencsére kitűnő színművészeink és a Rázga Áron vezényletével briliáns módon játszó zenekar felülemelkedtek a nehézségeken pénteken is. Nem maradt el a siker. Szombaton pedig csoda történt, az ominózus lármahorda csendben maradt az előadás egésze alatt (SIC!). Eső és fellegek eltűntek, így a hűs estében művészeink felszabadultan, a közönség sorozatos nyíltszíni tapsai és nevetésreakciói közepette hatalmas játékenergiát felszabadítva élték meg az előadás egészét. Szombat este a Szarvasi Vízi Színházban nyárról nyárra szeretet és tiszteletet kiváltó kitűnő jeltolmács: Vörös Zsolt jelelte végig az estet. Leszögezem, mindezekkel együtt pénteken sem volt gond a játék művészi színvonalával.

A kőszínházi bemutatóhoz képest, ahol Mrs. Pearce szerepében Fodor Zsóka lépett színpadra, Szarvason Németh Gabriella ugrott mélyvízbe. Azt kell mondjam, a filigrán alkatú színművész amilyen kicsi, olyan eréllyel, határozottam és nagy játékkedvvel oldotta meg feladatát. Hitelesen és üde színfoltként hatva alakította a házvezetőnőt.

Az előadások egészének – őszintén szólva ez már a csabai bemutatón is érződött – legnagyobb játékát Katkó Ferenc produkálta. Ha így halad művészi játékával, pályáján eléri az előtte járt színészóriások teljesítményét. Olyannyira eredeti Alfred P. Doolittle csatornatisztító jelmezében, hogy szinte a nézőt is odalöki a kocsma- és csatornabűzbe, miközben ékesszóló humorával és lenyűgöző énektudásával kápráztat el mindenkit. Mondhatnók erre, ilyen teljesítményhez kiemelkedő játszótársak is kellenek. Természetesen őket is megcsodálhattuk úgy, mint Szomor György Nádasdy-díjas egyedi szabású Higgins professzorát, s a katonai és civil főnökök megformálásában kiemelkedőn jeleskedő Bartus Gyula Jászai-díjas Pickering ezredesét.

Somfai Éva ezen a két szarvasi estén is hiteles arisztokrata – egyben kellemes humorú anya – volt Mrs. Higgins szerepében. A csabaival együtt háromszor láttam Papp Barbara e. h. Elizáját. A három alkalomból szombaton volt a legerősebb a játéka. Bájos fiatal ígéret, pályája elején áll. Ügyes Balázs Csongor, született táncoskomikus, tökéletes Freddyt adott nekünk. Mint mindig, itt is élményszámba ment a „Jókai nagy öregje”, Hodu József játéka George, a korcsmáros szerepében. Gábor Anita első csavargója, Szabó Zoltán szh. Charles komornyik alakítása pedig jelzi, hogy nagyon ígéretes tehetség játékát élvezhettük. A kőszínházi bemutató dicsérete kijár a szereplők egészének, a tánckarnak és a brillírozó Folk & Roll formáció táncosainak. Látványban, tartalomban a péntek-szombat esti előadásokkal a Békéscsabai Jókai Színház tovább öregbítette a Szarvasi Vízi Színház jó hírét. Nem beszélve az élőzene verhetetlen varázsáról. Jellemző a nézők elragadtatására, hogy közvetlen a szombati előadás után a hazainduló vendégek közül nagyon sokan gratuláltak Babák Mihály polgármesternek.