Az Országgyűlés 2018. július 17-én meghozott egyes döntései

Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot.  Az elfogadott javaslat az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz utalja többek között a szakképzést, az MTA költségvetési támogatását pedig a Minisztérium költségvetési fejezetébe helyezi át.

Módosult a csődtörvény, a hitelező hozzájárulása nélkül is megszüntethető a hitelező kérelmére indult felszámolási eljárás, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést megfizette a hitelezőnek. Ezt a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A gazdasági stabilitásról szóló jogszabály módosításával lehetővé vált, hogy az önkormányzatok a kormány előzetes hozzájárulásával kezességet vállaljanak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság kötelezettségeire.

Módosult az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény.

Beillesztésre került a gyermekvédelmi rendszerbe a tanoda intézménye, a részletes rendelkezéseket a végrehajtási rendeletekben szabályozzák majd. A szociális temetés jogintézményének hatálybalépési időpontját 2021. január 1-jére tolták ki.

Az Országgyűlés elfogadta a választásokkal kapcsolatos törvények módosítását. A választások lebonyolítása gördülékenyebb lesz, a kampányfinanszírozás szigorodik. A választások még tisztábbak, átláthatóbbak és gördülékenyebb lesznek. A magyar választási rendszer sokkal arányosabb, igazságosabb lett 2010 óta, de azt az elmúlt választások is megmutatták, hogy még mindig előfordulnak olyan esetek, amelyek pontosabb szabályozást igényelnek. Leginkább a választás lebonyolítására, a külhoni magyarok levélszavazataira és a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályokat kellett még pontosítani. Az áprilisi választáson komoly jogvita alakult ki több ezer külhoni magyar levélszavazata miatt, pontosabban a boríték körüli kérdések miatt. Hogy lehet, vagy nem lehet hagyományos, nem hivatalosan előre címzett borítékban is visszaküldeni a szavazatot vagy sem. Végül a Kúria több ezer határon túli szavazatot érvénytelenített, ezzel elveszett több ezer a határon túl élő magyar állampolgár szavazata, és ez legalább egy parlamenti mandátum sorsát is befolyásolta. Azért, hogy ne forduljon ilyet több elő egyértelműsítették a jogszabályt, kiiktatták a felesleges bürokráciát. A választópolgár bármilyen borítékban elküldheti a levélszavazatot. Nem eredményezi a szavazási irat érvénytelenségét, ha a válaszboríték kis mértékben sérült, de sem betenni, sem kivenni nem lehet belőle iratot. A kampányfinanszírozásban egy újabb kiskaput került kiszűrésre. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelőséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. Az a párt, amely az előző választáson folyósított kampánytámogatással nem számolt el, nem tarthat igényt újabb kampánytámogatásra. Kampányidőszakban továbbra is engedély és bejelentés nélkül készíthetnek a jelöltek plakátot, de azon minden esetben fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. Plakát elhelyezéséhez pedig előzetes, írásbeli hozzájárulás kell a magántulajdonban álló tárgy tulajdonosától vagy bérlőjétől, vagy az állami, önkormányzati tulajdonban lévő tárgyon a vagyonkezelői jog gyakorlójától. A választási eljárási törvény módosítása szerint, akik nem a lakcímük szerinti szavazókörben akarnak szavazni, azok átjelentkezési kérelemének legkésőbb a szavazást megelőző 4. napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. A jogszabály szerint a szavazást megelőző 3. napon a szavazatszámláló bizottságot ki kell egészíteni túljelentkezés esetén. A törvény biztosítja a megfelelő eszközöket az átjelentkezők szavazásának gördülékennyé tételéhez, ezért a kialakuló hosszú sorokért a jövőben a helyi választási iroda vezetője felel. Ha az átjelentkező szavazóknak kijelölt szavazókörben nem zárják le a szavazást legkésőbb a szavazás befejezésének időpontját követő harminc percen belül, a Nemzeti Választási Iroda elnöke erről tájékoztatja a kormányhivatalt, amely fegyelmi eljárást kezdeményez a polgármesternél a választási iroda vezetőjeként mulasztó vagy kötelezettséget szegő jegyző ellen. Időközi választáson átjelentkezésre csak abban az esetben lesz lehetőség, ha a választópolgár lakóhelye és tartózkodási helye ugyanazon választókerületben van. A jelölt és a lista bejelentését korábbi időpontra, a szavazást megelőző 37. és 36. napra változtatták. A hatályos szabályozás szerint egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, míg az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni. A törvény szeptember 1-jén lép hatályba.