Egy jeles hajózási évfordulóról

A lap tudósítása ekként lelkendezett:

„… a hajónak sok nézője volt. Gyomáról nevezett napon délután öt órakor indult el. A hajó fel volt koszorúzva, de nem csak holt, hanem élő virágokkal is, amennyiben Gyoma intelligens hölgykoszorúja a hajón igen szépen volt képviselve. Az urak is kitettek magukért, különösen a vashídig, itt a gőzhajó megállt, többen kiszálltak…”

Mit illik tudnunk a Petőfi csavargőzösről?

A hajót 1872-ben Újpesten, Veruda Péter hajóépítő telepén építették, a Zala-Somogyi Gőzhajó Társulat megrendelésére. Eredetileg Balaton névre keresztelték, s a legendás Kisfaludy után ez volt a Magyar Tenger második gőzhajója, egyben első csavargőzöse. A 28,6 méter hosszú, 6 méter széles, 1,4 méter merülésű hajó Révfülöp és Balatonszepezd – néha Badacsony – érintésével közlekedett egészen 1876-ig. Akkor kényszerből a Társulat eladta. Két évi dunai szolgálat után került a Körösre. Története regénybe illő. A személyhajózást népszerűsítő Petőfivel sok volt a probléma, többször megfeneklett, vagy éppen gőzgépe mondta fel a szolgálatot. (Ne feledjük, jóval a Bökényi duzzasztómű (1904) és a Horthy István Duzzasztómű (1942. október 15.) üzembehelyezése, vagyis a Körös felduzzasztása előtt járunk.

A Petőfit 1879. június 25-én elvitték a Körösről. Miután az Egyesült Körösi Gőzhajózási Társulat megszűnt, a hajót Albrecht főherceg bényei uradalma vásárolta meg. Az időközben Alexandra névre átkeresztelt hajó visszakerült a Dunára. 1893-ban átépítették, oldallapátjait leszerelték. 1898-ban Rosenfeld Simon tulajdonában Mohács néven ismerik. Ekkorra már felújították a gőzgépét, és új kazánnal látták el. 1911-ben a Budapesti Kavicsszállító Vállalat vásárolta meg és Anna Irma névre keresztelte.

A második világháború végén a visszavonuló német csapatok a Dunán az ausztriai Aggsbachnál felrobbantották és elsüllyesztették. 1951-ben kiemelték és Magyarországra szállították.

1954-ben átalakították, dízelmotort kapott és a Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalat FK-312 nevű hajójaként kapott főleg vontatási feladatokat. 1978-ban a Közlekedési Múzeum jóváhagyásával leselejtezték.

1981-ben széleskörű összefogás eredményeképpen visszakerült a Balatonra és vendéglátóhelyként működött, néhány esztendeig. Egyszerre volt étterem és eszpresszó. Majd egyre romló állapotban állt üresen a balatonboglári mólón.

2012-ben értő kezek rendbe tették, s a nagy időket megélt Balaton csavargőzös Balatonbogláron ma is megtekinthető.

Ha szarvasiként vagy gyomai (urambocsá’ gyomaendrődi) polgárként arra járunk, simogassuk meg a vén hajót azért Petőfi csavargőzösként is. Emlékezve a 140 esztendővel ezelőtti szép napjaira a Körösön.

Mert vele kezdődött a körösi személyszállítás. Nagy idő telt el, mire 1943. augusztus 15-én immár a felduzzasztott Hármas-Körös vizén megindult a rendszeres személyszállítás Csongrád-Mezőtúr-Békés között. Azon a napon délután a Hortobágy futott be a mezőtúri kikötőbe, másnap délelőtt a kétszáz utast szállító Délibáb motoros. A teherforgalmat azidőtájt az Irén nevű vontatóhajóval bonyolították le. A háború szele elfújt a hajózást a Körösről. Pontosan 1944. szeptember 1-jén a Mezőtúrt is ért angolszász bombázás vetette végét.

A Magyar Folyami és Tengerhajózási Részvénytársaság a háború után rövid időre újjáélesztette járatait. 1949. május 8-án újra útnak indult a Körösön a Délibáb motoros egy másik csavargőzös kíséretében. Ekkor a mezőtúri kikötőben ünnepséget is rendeztek.

A személyszállítás kérészéletűnek bizonyult. Eltűntek a hajók fedélzetükön a piacoló kofákkal és áruktól roskadozó kosaraikkal együtt.

Az idősebbek emlékezhetnek rá, hogy a ’80-as évek derekán rövid időre új életre kelt Körösladány és Szarvas között a Hármas-Körös sétahajózása. Majd 2013-tól Szarvas, Mezőtúr, Gyomaendrőd érintettségével a Hármas-Körösön, majd 2017-ig főleg Mezőtúr-Berettyó-Árvízkapu vonalon a Boglár sétahajó szállította a turistákat. Mint ismeretes, ma már a Boglár a Katalin II társaságában (utóbbi 1986 óta járja a Holt-Köröst) gyönyörködteti a szarvasi táj szépségeiben a sétahajózó nagyközönséget.

Fentiekkel együtt 140 esztendő elteltével úgy gondoljunk a Petőfi 1879. július 29.-i első útjára, mint a Körös hajózásának jeles ünnepére.