FRISS
Egy régi bestseller új átdolgozásban – bemutató december elsején
Nagyon különleges színdarab bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház. Rákosi Viktor Elnémult harangok című, 1903-ban megjelent regényének színpadi változatát – Nemlaha György átdolgozásában – december elsejétől láthatja a közönség. Az előadást Pataki András rendezi. Az első olvasópróbán, október 15-én az alkotók a darab kalandos előéletéről, az új előadás történelmi jelentőségéről és a közösség erejét hirdető üzenetéről tájékoztatták a szereplőket és a sajtó képviselőit.
Az őszi évad második kamaraszínházi produkciójáról Seregi Zoltán igazgató azt mondta: a vígjáték után komoly drámai mű következik, és nem véletlen a bemutató időpontja, december 1. sem. Éppen száz éve, 1918. december elsején mondta ki a román nemzetgyűlés az Erdéllyel való egyesülést, ami aztán Trianonhoz vezetett.
– A történelmi tények és egymás érzékenységének tiszteletben tartásával természetesen, de a színháznak dolga a méltó megemlékezés, emlékeztetés. Rákosi Viktor regényét Nemlaha György dolgozta át, és Pataki András rendező is hozzányúlt; nagyon jó, átélhető emberi sorsokkal, karakterekkel, szerethető szerepekkel értékes színházi előadás születik. Rákosi legismertebb regényéből a két világháború között, 1922-ben és 1942-ben két film is készült, a színházak évtizedekig játszották a regény adaptációját – sorolta az előzményeket a direktor. Ezután bemutatta a szereplőket, majd átadta a szót Pataki András rendezőnek, aki 2014-ben John Steinbeck Nobel-díjas amerikai író Egerek és emberek című művét állította színpadra Békéscsabán.
A szerelmi szállal átszőtt történelmi drámában a fiatal erdélyi református teológus, Simándy Pál szerepét Czitor Attila játssza. Nemcsak a nyomorral, a tudatlansággal kell megküzdenie, hanem a terjeszkedő román ortodox egyház képviselőjével, Todorescu pópával is. A román pap figuráját Mészáros Mihály kelti életre. A kultúrák, vallások konfliktusát fokozza, hogy Simándy beleszeret a pópa lányába, Floricába, Csonka Dóra játssza a lányt. A további szerepekben többek között Katkó Ferenc, Szőke Pál, Földesi Ágnes Villő, Szabó Lajos, Csurulya Csongor látható.
Pataki András úgy fogalmazott: már a darab műsorra tűzése nagy vállalkozás, hiszen az idősebb korosztály „talán nyomokban” hallhatott a száz évvel ezelőtti eseményekről és azok hatásáról, de tényszerű tájékoztatást biztos nem kapott. Mint mondta, csoda, hogy egyáltalán rábukkantak a filmre, mivel a drámát 1945-ben a kommunista rezsim betiltotta, a filmeket bezúzták, szerencsére maradt belőle néhány példány.
– Érzékeny területet érintünk, amikor azzal foglalkozunk, hogy mi történt száz éve Erdélyben. A mi előadásunk igyekszik nem mesét mondani, nem játszunk jó és rossz figurákat, a román oldal igazát is felmutatjuk a maga szemszögéből – hangsúlyozta a rendező, majd felsorolta, milyen szakirodalom tanulmányozása szükséges az előadás megvalósításához. – Nagyon lényegesnek tartom a komoly elemzést, mielőtt hozzáfogunk a darabhoz. Ajánlom a filmkópiát, Raffai Ernő professzor könyvét Nagy-Románia megteremtéséről, Ady kritikáját az első előadásról és saját elemzésemet. Meg kell érteni, mi történt, csak azután lehet a hús-vér embereket felépíteni. Alapos elemzés + lélektani realizmus, így állhat össze az előadás.
Pataki András elárulta, hogy amíg a regény befejezése drámai – a fiatal teológusra rászakad a harang -, az előadás ettől eltér. De nem azért, mert félnének a borzalomtól, hanem azért, mert száz év múltán pozitív üzenetet akarnak közvetíteni azzal, hogy felmutatják: van közösség, jövő, magyar kultúra.
A díszletről elhangzott, hogy az két különböző világot, a puritánt és az ortodoxot állítja szembe. A díszletet Lenkefi Réka, a jelmezeket Vesztergombi Anikó tervezi.