Gulyás Attiláék Lázár feltámadásával hajtottak fejet

Az evangéliumok alapján ifj. Mlinár Péter alkotói közreműködésével a Lázár feltámadása misztériumjátékot alkalmazta színpadra.

A misztériumdrámának is nevezett misztériumjáték angol és francia gyökerekkel bír az európai színházkultúrában. Jellegzetesen a városi polgárság műfaja volt. 1374-ben történik rá első utalás. Tárgyát elsődlegesen Jézus élete képezte. A misztériumjáték technikáját eredetileg a templom kapuja előtti játék adta. Mivel fejlődése egyre nagyobb teret követelt a későbbiekben, így alakultak ki az úgynevezett szimultán színpadok, amelyek akár 10-12 színpadképből is állhattak. Ezeken a képeken a mennyországtól a pokolig történtek fontosabb ábrázolások.

Gulyás Attila ennek az ősi szimultán színpadi technikának egyszerűsített változatához keresve sem találhatott volna tökéletesebb helyszínt a Jókai Színház első emeleti Sík Ferenc terménél.

A 17 órai érkezőket tökéletes halottasházi miliő, fekete lepellel borított középső színpadrész, koromfekete háttér fogadta. Mivel a közönség a keskeny színpadrész két oldalán foglalt helyet, kicsiben átélhette azt a középkori élményt, amikor a színpadképeket Angliában még lovaskocsik vontatták el a nézők előtt. Jelen esetben az ősi technikát a két egymással szemben lévő szinkronszínpad szcenikai váltásai – fényben, díszletben – s nem utolsósorban a szereplők folyamatos játékában érzékeltették.

A Jókai fiatal művészei és a Színitanház hallgatói mély átéléssel nagyszerűen bontották ki a bibliai történetet. A keskeny, maximális intimitást adó játéktér adta keret a szereplőket olyannyira hús-vér testközeli játékra késztette, hogy a néző maga is egy virrasztáson érezhette magát, miközben kapkodhatta a fejét a kórterem-pokol, az akár purgatóriumi tisztulásnak is felfogható keskeny híd illetve a kicsinyek angyalkarától felzengő mennyország képei között.

Krisztus szerepében Dina Norbert játszott szerethető szépségben és egyszerűségben, Keresztelő Jánost Korom Gábor formálta meg igen hatásosan. A bibliai történet Mártáját Veselényi Orsolya alakította fájdalmasan gyönyörűséges asszonyként. Máriát Nádra Kitti játszotta úgy, ahogy az egy ígéretes tehetségtől elvárható. Megrendítően hiteles és egyedi volt Hrubel Axel Lázára, ahogy Józsa Bence könyörtelenül kemény őszinteségű Luciferje is.

Így a félórás, hétmérföld mélységű lélektisztítás után a pillanatnyi döbbent csöndet zúgó vastaps követte.

S hogy teljes legyen a halottakra való emlékezés, az emeleti kerengő egy része benépesült a Jókai Égi Társulatának arcaival. Sík Ferenc, Fekete Gizi és más színészlegendák bekeretezett képei alatt mécsfények lobogtak Józsa Misi és Benkő Géza portréi mellett is.

Gulyás Attila és ifjú kollégái ezzel a lélekbemarkoló misztériumjátékkal minden nézőt közelebb vittek az emlékezés kegyeletteljes pillanataihoz.