Első világháborús emlékműavatás a Nemzeti Sírkertben

Vasárnap késő délután a 661 ezer magyar hősi halott emlékére 66 földbeszúrt fáklya, méltóságteljesen felsorakozó honvéd díszegység és a honvéd hagyományőrzők első világháborús egyenruhában díszőrséget adó – későbbiekben egy százesztendős öreg löveget is megszólaltató – különleges egysége sorakozott fel a Fiumei úti Nemzeti Sírkert egyik tisztásán felépített I. világháborús emlékmű avatására.

A november eleji csendes idő és gyorsan leszálló sötétben a fáklyáktól és reflektoroktól felmagasodó stilizált piramis – falán 177 magyar egység és 154 kiemelkedő csatahely nevével – Zsigmond Attila formatervező művész által megkomponált látványa fogadta a megemlékezésre érkezőket, köztük a politikai és társadalmi közélet számos prominens képviselőjét – köztük Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét – és a Nemzeti Örökség Intézetével együttműködők egész sorát.

A 7-es parcellában felállított új emlékmű előtt Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója mondott köszöntőt, majd Szabó István honvédelmi államtitkár mondott beszédet.

A mindvégig lélekemelő módon kegyeletteljes ünnepség fő szónoka Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára volt.

Az államtitkár rávilágított: Magyarország történetében soha egyetlenegy háborúban ennyi katona nem esett el, mint az I. világháborúban.

Az akkori Magyarország területéről 3,8 millió férfit soroztak be, 661 ezren haltak hősi halált, 743 ezren megsebesültek és 734 ezren estek hadifogságba. Mint azt az államtitkár leszögezte, az I. világháború hőseinek nem volt emlékműve Budapesten, mivel a ’45-öt követő időkben minden emlékhelyet megsemmisítettek.

Mint az korábban is elhangzott, ennek a Zsigmond Attila által megálmodott – belsejében örökmécsessel ékesített – mostani emlékműnek farönkökből, majd földből is volt ideiglenes elődje itt a temetőben már 1914-ben és ’15-ben.

A mostani emlékmű a határon túli magyar családok számára is biztosítja a kései tisztelgés lehetőségét. (Erre csak egyetlen adalék, csupán Ungváron az ukrán hatalom 11 ezer magyar katona sírját őrző temetőt romboltatott szét. – A Szerk.)

A megemlékezés hangulatát mélyítette, hogy mind a Himnusz, mind a Szózat népművészek énekes-zenés közreműködésével zengett fel. Emellett széki katonadalok is megszólaltak. S a koszorúzás pillanatában lélekharang is csendült, valamint tábori püspökök áldása is elhangzott.

A megemlékezés végén a honvéd díszegység háromszoros díszsortüzet adott, még a hagyományőrzők háromszor lőttek lövegükből a 661 ezer hősi halott tiszteletére.

S ahogy egy katonai kegyeleti ünnepségen illik, végezetül a kürtösből felbúgott a Magyar takarodó.

A megemlékezés végeztével a résztvevők megtekinthették a piramist formázó emlékművet, szívében-lelkében ezzel is fejet hajtva a jelölt és jeltelen sírokban nyugvó vagy a hamvaikban is szétszóródott katonáink véráldozata előtt.