Műhelymunka a Fiumei úti sírkertben

Az előzményekről

Magyarország bővelkedik a magyarság és a Magyarországon élő nemzetiségek történelméhez, emlékezetéhez kapcsolódó helyszínekben, amelyek kulturális és szimbolikus jelentősége páratlannak mondható. E kiemelkedő jelentőségű helyszínek lényegi és megszüntethetetlen sokszínűségét, az évtizedek, évszázadok egymásra rakódó jelentését a maguk összetettségében szükséges megismernünk és megismertetnünk a fiatalabb generációkkal.

Mint ismeretes, 2011 decemberétől jogszabályi háttér biztosítja a jelenleg már 69 – ebből 16+1 a Nemzeti és 52 a Történelmi – Emlékhely kezelését. Babák Mihály polgármester – 2011-ben országgyűlési képviselő is – ténykedésének köszönhetően Szarvas a Történelmi Országközép révén elsők között került be a rangos névsorba.

Fenti célokat szem előtt tartva a Nemzeti Örökség Intézete 2016-ban útjára indította az Emlékhelyek Napját Magyarországon. 2019. május 11-én már negyedik alkalommal kerül sor az egész országot átfogó rendezvénysorozatra. A NÖRI a hagyományok jegyében az idei tematikus nap megszervezésében is koordináló szerepet vállal.

A január 29.-i tanácskozás középpontjában a szimbolikus emlékhelyek turisztikai hasznosítása állt. Ennek szellemében a Kormányváróba érkező résztvevőket már a regisztrációnál egy rögtönzött – de időről-időre szélesedő – kiadványkínálat fogadta kézikönyvekből és az egyre sűrűsödő NÖRI-füzetekből. Utóbbi sorozat tematikus sorrendben haladva kívánja népszerűsítő formában bemutatni hazánk Nemzeti és Történelmi Emlékhelyeit.

A nap egészét ezúttal is Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója nyitotta meg, mondandójában célkeresztbe állítva a 2019-es Emlékhelyek Napját, annak fő üzenetét, célját és célközönségét. Mint elmondta, május 11-én Esztergomban délelőtt 10-kor indul a tematikus nap egésze. Majd a tradíciók jegyében este a Fiumei úti sírkertben Mága Zoltán és zenekarának koncertjével zárul.

Az előadások sorában Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója Mohács közelgő 500. évfordulója apropóján értekezett. A Ludovika Campus mint emlékhely fejlesztéseiről dr. Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára tájékoztatta a jelenlévőket.

Élményszámba menő izgalmas előadáson ismertette Pálinkás Róbert ügyvezető igazgató Keszthelyről a Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. részéről a Helikon park megújítási programját, történeti parkrekonstrukcióját. Mint elmondta, belátható időn belül eltűnik a Festetics-kastély egységét megbontó közútszakasz, folytatódik a katonaság által okozott tájsebek felszámolása is.

Az előadások sorát Romanek Etelka esztergomi polgármester zárta, aki a mai Esztergom bővülő lehetőségeiről, növekvő turizmusáról adott átfogó képet.

A nemesen egyszerű és fenséges, gyors büféebéd után mindazon résztvevők, akik még nem vagy régebben jártak a Fiumei úti sírkertben, egy igen tartalmas temetői sétán vehettek részt. (Jelen sorok írójaként mivel igen sűrűn megfordulok ebben a kegyeleti zarándokhelyek sűrű sorát felvonultató Nemzeti Emlékhelyen, ezúttal a sétától eltekintettem. Viszont a tanácskozás előtti röpke egy órában kiváló sofőröm és útitársam, Pintér Zoltán jóvoltából pillantást vetette a Sorsok Házára, a Salgótarjáni úti zsidó temető egy részére, s azon öreg parcellákra, ahol a régi időkben szinte százszázalékban csak családi alapon temetkeztek. Szó se róla, tennivaló arrafelé is akad bőven.)

Továbbá a nap folyamán kedves ismerőseimtől megtudtam, hogy a tavaly rendbetett Muhi csatahely újra látogatható. Valamint azt is, hogy emlékhellyé válhat Salgótarjánban az 1956. december 8.-i sortűz helyszíne is.