Ágoston Sándor: A hazáért és a szabadságért – Előre!

A könyv többes címet visel: „A hazáért és a szabadságért – Előre! Bűdiek és szentmihályiak a dicsőséges 1848-49-es szabadságharcban * Vasvári Pál őrnagy parancsnoksága alatt a Rákóczi szabadcsapatban harcoltak”.

Önmagában már a rendkívül tartalmas mű fülszövege is sokat mondó:

A könyv szerzője — Ágoston Sándor — 1946. július 17-én Gyomán született. Középiskolai tanulmányait 1966-ban Debrecenben fejezte be. Ezt követően gyári munkásként dolgozott. A sorkatonai szolgálat letöltése után munka mellett folytatta felsőfokú tanulmányait.

1973-ban, majd 1978-ban üzemmérnöki, 1982-ben közép-iskolai gépész műszaki tanári, 1992-ben az ELTE-n politológusi, 1999-ben a KLTE-n középiskolai történelem szakos tanári, 2001-ben a BME-n közoktatás vezetői oklevelet szerzett. Történész doktori disszertációját 1996-ban az ELTE-n védte meg.

1980-tól 2000-ig Dévaványán pedagógus. A helyi általános iskolában tanít, vezetésével került összevonásra a két alapfokú intézmény és jött létre a Ványai Ambrus Általános Iskola. 1991-92-ben szervezi meg a Dévaványai Ipariskolát, amelyet 1998-ig vezet. Munkássága nyomán jön létre a Dévaványai Középiskola, melynek első (alapító) igazgató-tanára volt. 2001-től rokkantsági nyugdíjba ment, de óraadó tanárként a közeli iskolában, majd tagozatvezető-tanárként a dolgozók helyi esti gimnáziumában tanított.

A több évtizedes pedagógusi, iskolaszervezői munkásságát Dévaványa Város Önkormányzata 2007-ben „Dévaványa Kiváló Pedagógusa” címmel és  arany pecsétgyűrűvel ismerte el.

Első könyvét 1995-ben írta — a Szociáldemokrata Párt története Békés vármegyében 1944-48 címmel. Második műve 2000-ben a — Dévaványai önkéntesek és honvédek az 1848-49-es szabadságharcban jelent meg.

2003-ban, helytörténeti munkaként született meg a Dévaványai középfokú okta-tás megvalósítása 1989-1999. 2005-ben került a kedves olvasó elé a Gyomaiak és endrödiek a dicsőséges 1848-49-es szabadságharcban, majd 2010-ben született meg a Szarajevótól a „trianoni békediktátumig” * Román katonai megszállás Gyomán, Endrődön és Dévaványán 1919-1920 c. könyve.

Jelen könyvében a szerző a bűdi és a szentmihályi bátor honpolgárok hősies helytállásának, valamint a Vasvári Pál őrnagy vezette Rákóczi szabadcsapatban a haza és a szabadság védelmét felvállaló közel 600 fő hazafinak állít méltó emléket. E küzdelemből sokan nem tértek vissza szeretteikhez, a hazaváró szülőföldre. A könyv értük és a felnövekvő nemzedékhez szól, méltó emléket állítva a szülőföld megannyi bátor, név- és névtelen hősének.

A könyv írója — Kölcsey Ferencnek, a legnagyobb magyar költőnk: Huszt c. verséből idézve — üzen a magyar honfitársaknak: „Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a hazafényre derűl!”

A kötetnek természetesen van szarvasi érintettsége is. Oláh György alapművét, majd Máté József munkásságát erősítendő Ágoston könyvébül is értesülhetünk, hogy Szarvasról Balog György, Bökfi József, Csicsely Mihály, Godza Pál, Hugyecz Pál, Keller Antal, Kovács József, Rácz Mihály, Sonkoly Mihály, Szabó Mihály és Zuba György harcoltak Vasvári Pál Rákóczi szabadcsapatában.

A könyv Szarvas Város Önkormányzatának támogatása – mellette sok érintett települési önkormányzat támogatta – és Babák Mihály polgármester intézkedésének jóvoltából elkerül a helyi általános és középiskolákhoz. Így az ott tanuló diákok egy nagyszerű olvasmányhoz – egyben egy másodlagos forráshoz – juthatnak szarvasi és Békés vármegyei eleink 1848-as ténykedésével kapcsolatban.