FRISS
Istenért, hazáért, tudományért
Jókait idézte Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke március 22-én, pénteken az Evangélikus Újtemplomban tartott ünnepi istentiszteleten, amelyet Boczkó Dániel, dr. Raffay Sándor és dr. Melich János szobrának avatása alkalmából tartottak a Szarvasi Vajdás Öregdiákok Baráti Köre és Szarvas Város Önkormányzata együttműködésével a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium szervezésében. A három gyönyörűséges bronzszobrot Lestyan-Goda János szobrászművész alkotta.
Az ünnepi istentisztelet Kondor Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete püspökének és Lázár Zsolt evangélikus esperes szolgálatával kezdődött. Igét hirdetett Kondor Péter.
A püspök igehirdetésében utalt arra, hogy mindhárom nagyság kötődik a gimnáziumhoz.
– Mindhárman hittel igyekeztek végigjárni és küzdeni egész pályájukat, szolgálatukat. Ez az, amely mindhármukat összeköti – hangsúlyozta Kondor Péter.
Babák Mihály polgármester ünnepi köszöntőjében kiemelte: a három egykori vajdás diák munkássága jó példa arra, hogyan kell egyszerre a hazáért és a nemzetért cselekedni.
Font Sándor, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének felügyelője beszédében kiemelten szólt a hovatartozás élményéről. Hangsúlyozta, a családi kapcsolatok mellett a városhoz és az iskolához való kötődést.
Lezsák Sándor mint az Országgyűlés alelnöke személyesen katolikus lélekként az ökuméniát is képviselte a szoboravatási istentiszteleten. Remekmívű beszédében a pápai református kollégium homlokzatán újra olvasható Jókai gondolattal: „Istenért, hazáért, tudományért” világította meg, hogy mi is fogja egybe a néhai püspök, a ’48-as kormánybiztos és a nyelvész mostani szoboravatását.
– Ilyen városra, mint Szarvas, ilyen gimnáziumra és ilyen közösségre – hangsúlyozta – ma is nagy szükség van.
Köszöntője végén személyes köszönetét fejezte ki Lestyan-Goda János szobrászművésznek a három egykori szarvasi diák arcvonásainak bronzba véséséért.
– A becsületes, küzdelmes és vallásos élet nem áldozat, hanem természetes létezési forma – fogalmazott ünnepi beszédében Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.
– Most, amikor az iskola három diákjának állít emléket, üzen is nekik, s ők feltehetően visszaüzennek a lelkeket összekötő távíró drótokon. Az iskola azt üzeni, nem feledkezik meg róluk, büszke rájuk és arra, amit életükben megtettek a harcok vagy a mindennapok hőseiként. Ők visszaüzennek a most padot koptató ifjúságnak: megérzi a világ, ha az ember életét arra szánja, amire összes képessége, emberi tisztessége predesztinálja.
A további ünnepi köszöntőket mintegy megkoronázta Pécsváradi Antal – a szoborpark megálmodójának – összefoglalója, aki méltatta a három szobor felállítása körüli páratlan összefogást, egyben méltatta a szobrászművész Lestyan-Goda János művészetét is. Büszkén kiemelte, hogy noha a művész a szegedi Tömörkényben folytatta középiskolai tanulmányait, a Vajda az egyetlen gimnázium az országban, ahol a legtöbb Lestyan-Goda szobor látható. (Mint ismeretes, a Vajda domborművet és a Mendöl szobrot is Lestyan-Goda János alkotta.)
A vajdás diákok lélekemelőn szépséges ünnepi műsora után következett a három alkotás leleplezése és megkoszorúzása.
A szoboráldáshoz Kondor Péter püspök és Lázár Zsolt esperes mellé Pentaller Attila református lelkész is csatlakozott.
Ezzel a szoboravatási ünneppel a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium egésze méltóképpen folytatta az alapító ősök által 217 évvel ezelőtt megkezdett tradíciókat.