Érsekújvárt még az Úr 1543. esztendejében kezdte építtetni boldogult emlékezetű Várday Pál esztergomi érsek uram a Nyitra partján. A folyó mocsarai között birtokai védelmére húzatta az első falakat. Azután a sors úgy hozta, hogy az építést oláh Miklós érsek uram fejezte be lázas sürgősséggel. Ezért a várat jó ideig Oláhújvárnak is nevezték.

A fogság keserű hónapjai alatt Bottyán nemigen jut hadi hírekhez. Nem tudhatja, hogy Esterházy Antal gróf uram Pünkösd havában átáll a kuruc zászlók alá. Ezidőtájt a Rákóczi uram hűségére áttért erdélyi nemes uramiék felmondják az engedelmességet I. Lipótnak.

Merő zsongás a keresztény seregek palotai tábora az Úr 1566-ik esztendeje Szent Iván havának Péter, Pál napján. Ma van az aratás kezdő napja, ám a német-magyar katonák kezében hamarosan a halál kaszája fog aratni. Még az este történt, hogy gróf Salm Eck generális uram parancsnoki sátrában döntés születet Veszprém ostromáról.

A török időket jó Békés városa is megsínylette. Palánkját a Miksa főherceg hadaitól megriadt Cserkesz Omer felgyújtotta. A török-tatár segédcsapatok az itt lakó maradék magyarokkal is végeztek. A férfiak kardvégre, nők és leánygyermekek rabszolgapiacra, a fiúk janicsáriskolába kerültek.

Az asszony napokig nem tudja mire vélni szerelmetes férjeura hallgatását. Vagy az átélt zólyomi izgalmaknak tudja be. Bottyán nem ezért titkolózik. Még Judit előtt is restelli kimondani, hogy átáll Rákóczi zászlai alá. Végtére is idestova három és fél évtizede szolgálja kardjával a császárt.

Szász uramiék híresen szép mezővárosa, Rosenav, magyarul Rozsnyó, avagy a későbbi Barcarozsnyó Brassótól délnyugatra fekszik. A Keresztény-havasok lábánál a Bucsecs-hegységből eredő Vidombák-patak partján építették fel a szász ősök városukat.

Sarkad várát még a török idők kezdetén Mágóchy Gáspár uram, Vég-Gyula vára kapitánya emlegette még egy Nádasdy Tamás nádor úrhoz küldött levelében. „Nem messze van egy harmadik kastély, Sarkad nevű.”

Szent Iván havára a Tiszaháton kibomlanak Rákóczi uram zászlai. Vári, Tarpa, Beregszász jobbágynépe zúgó áradatként hömpölyög a fölkelők dolhai táborába. Ám ott Károlyi Sándor uram, a szatmári főispán csúnyán megüti a kuruc hadakat. Széjjelfut a maradék. Rákóczi uram a lengyel-magyar határon találkozik velük és vezérükkel, Esze Tamás urammal.

Komisz hószagú szél fésüli Eger várának romhalmazzá lőtt falait. Az Úr 1552. esztendejének Mindszent havát írják. Tizenhetedike estje szaggatott halotti lepelként borul a környékre. Ahmed pasa és Szokolli Mehmed megtépázott serege délutánra már eltakarodott az üszkös omladékok alól.

Néhány esztendő leforgása alatt félelmetes földdé lesz az egész Tiszántúl, maga a Körös-vidék is. Szegedtől Gyuláig kietlen pusztaság és mocsár uralja a tájat. A folyóvizek elzátonyosodnak. Hóvíz vagy esőzés idején roppant területek kerülnek víz alá.