Tóth Krisztina kontra Juhász Gábor

A kedd esti szerzői párbaj végére feltámadt szél, no meg a gyülekező sötét fellegek majdnem idő előtt hazaküldték a Vízi Színházat látogató népes számú hallgatóságot. Végül az időjárás megemberelte magát – Juhász Gábor gitárművész masszív hangszerével amúgy sem tudott mit kezdeni, csak Tóth Krisztina papírlapjait cibálta szét a szél olykor -, s a kitartó kemény mag megtapsolhatta a két párbajozót.

Lázár Zsolt evangélikus esperes volt az est házigazdája, aki asztali finomságok mellett különleges szellemi desszerttel kedveskedett a két neves vendégnek csakúgy, mint a közönségnek. A csupa jó torkú énekesből álló egyházi kórus szebbnél szebb énekeket produkált a “köszöntő” perceiben, végül Himer Péter – celebeket, sztárokat és más divatos nagyságokat megszégyenítő gyönyörű stílusban – szólójától vezetve felzengett a világhírű Halleluja dal.

Maga a párbaj ezután indult. Tóth Krisztina, kortárs irodalmunk meghatározó személyisége versterméseiből és novelláiból válogatott. Olyan veretes alkotásai is elhangzottak, mint a Kacér c. novella vagy a Vén cigány mai parafrázisaként felolvasott költeménye. Mindezekre – közben, mellé és alá – Juhász Gábor hallatlanul igényes, lírai mélységekbe és magasságokba kalandozó gitárszólókkal válaszolt. Közben az est elején nagyszámú közönség folyamatosan ritkulni kezdett a már említett baljós fellegek és a mutatkozó szél miatt, de mint tudjuk, a égiek végül megkegyelmeztek. Így a nézőtéren egy minden vonatkozásában változatos művészpárbajról térhettek haza. Mint Lázár Zsolt fogalmazott: “feledhetetlen este volt”.