Hírforgó, Jegyzet, Magazin

Szécsi Margit versei a Kisvigadóban

Lélekbemarkoló és szívszorítóan gyönyörűséges szerelmes cigány népdalokkal kápráztatta el hétfő este a Békéscsabai Jókai Színház Kisvigadójában Vadász Erzsébet és Vadász Gábor az irodalombarát nagyérdeműt.


Mindezt a Tollba-Zárva-Zatz zenés irodalmi est keretében tették Liszi Melinda társaságában. Annak apropóján, hogy ezúttal Szécsi Margit verseivel folytatódott a magyar költészet csillagait bemutató pódiumsorozat. Az estnek Nagy Róbert nem mindennapi felvezetése adta meg a kellő érzelmi ráhangolást. A Jókai Színház ifjú művésze Zalán Tibor sorait olvasta fel, aki emberléptékű empátiával és a legnagyobbaknak kijáró tisztelettel idézte fel egyetlen hús-vér találkozását Szécsi Margittal.

Vadász Gáborról eddig is tudtuk, hogy avatott és míves ihletésű mévzse a balladák mellett a kimeríthetetlen cigány népdalkincs felmutatásának. Ezzel együtt rendkívül jó tett az est egészének, amikor unokahúgát, Vadász Erzsébetet meghívta a közös produkcióra. A még tizenéves énekes egy csiszolatlan gyémánt ragyogásával fölérű módon juttatta kegyelmi állapotba az autentikus tisztaságban énekelt dalaival közönségét.

Az életében csibészhercegnőnek becézett költőnő legszebb szerelmes verseire komponált műsor az akár tételekként is felfogható Kóborak voltak, Most ülök, várok, Szerelem, Tánc, A kivirágzott kéz, Jelentés a szívdobogásról, Átok címekre építkezett. Liszi Melinda számára a Kisvigadó légterében tapintható módon adtak plusz inspirációt Vadász Gábor és Vadász Erzsébet remeklései, így a megidézett versek egészét egyetlen halálos ölelésű játékba fonta szerelemről, bánatról, mindenségről, keserűségről. Mindez kétséget kizáróan e mostani versvarázsában is volt néhány – a női lélek mélységeit kegyetlen őszinteséggel feltépő – sora, mind a „Gyere velem táncolni a halálba”, amelynek hallatán mindenki elhitte a nézőtéren, hogy Nagy László néhai asszonya izzó szerelmi költészetében egyetlen egy alkalommal se kényszerült a női szerepek tradicionális megrajzolására. Ő, aki egyszerre volt otthon a népköltészet és az avantgárd világában, megmaradt külvárosi vagány csibészhercegnőnek.

Mint azt a megrendítően szépséges irodalmi est végén megtudtuk, Liszi Melinda egyedi megközelítésű és felütésű pódiumsorozata a Versünnep országos döntője után egy nappal, április 12-én folytatódik a Jókaiban, stílszerűen József Attila költészetében merítve.