Sztélé a Pannonhalmi Főapátság Nemzeti Emlékhelyen

Történt még a múlt év decemberében, hogy az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Pannonhalmi Főapátságot. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Örökség Intézetével közösen, jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve, sztélével megjelölte a helyet. Így kerülhetett sor most e jeles napon az ünnepélyes felavatásra.

Ezen ünnepi ceremónián Babák Mihály polgármester más irányú közéleti elfoglaltsága lévén, városunkat Szenes János, a Szarvasi Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke képviselte.

Az avatóünnepségen a prominens személyiségek sorában jelen volt Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság több tagja – Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Zsigmond Attila, a sztélét tervező képzőművész, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát.

Várszegi Asztrik főapát köszöntőjében felidézte Pannonhalma – az egykori Szent Márton-hegy – évszázadait, utalva arra, hogy Szent István szellemében több nemzet és nemzetiség fia is itt gyarapította szolgálatával a felhalmozott lelki és kulturális-tudományos értékeket. Így mások között megemlítette Guzmi Izidor és Rómer Flóris munkásságát is.

– Pompás magaslat az Úr Szent Hegye – mondotta köszöntője végén a katolikus főméltóság.

A főapát gondolatsorát mintegy folytatta ünnepi beszédében Hegyi László, egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Mondandójában részletesen kitért arra a felbecsülhetetlen szellemi és lelki örökség-együttesre, amelyet Pannonhalma adott fennállása alatt hazánknak, a bencés rendnek és az egyetemes kereszténységnek. Kiemelte az 1802 óta itt folyó gimnáziumi oktatást. Hangsúlyozta, hogy a II. világháború vészterhes időszakában a Magyar Vöröskereszt háromezer üldözöttet tudott itt elhelyezni a bencések segítségével. Mint megfogalmazta, Pannonhalma öröksége nem csak a múltnak és a jelennek szól, a jövőt is formálni tudja lelki és szellemi erejével. Utalt az értékek megőrzésére és továbbéltetésére is, amikor a kiemelkedő tehetségi itteni gimnáziumról és a modern technológiákat is alkalmazó pincészetről szólt.

Az avatást a felsorakozott diákkórus éneke és egy hegedűszóló is színesítette. A sztélé leleplezését Radnainé dr. Fogarasi Katalin, Várszegi Asztrik és Hegyi László végezték. Az ősi falak tövében történt avatási ünnepség a Himnusz éneklésével zárult.

* * *

Kihasználva a nap ragyogóan verőfényes időjárást, még közvetlenül az ünnepség kezdete előtt Pintér Zoltánnal, a Városháza sofőrjével körbejártuk a főapátság monumentális vártömbjét koszorúzó tanösvényt és rácsodálkoztunk a Szent Márton-hegy alatt napfényben fürdő kisváros szépséges panorámájára.

A Kisalföld – pontosabban már-már Győr – szomszédságában fekvő alig négyezer közeli lélekszámú kisváros hazánk legrégebbi kolostorával büszkélkedhet. Ez egyben a bencés kongregáció magyarországi központja. A városka felett 282 méter tengerszint feletti magasságban nyújtózó Szent Márton-hegyre 996-ban érkeztek az első szerzetesek Géza fejedelem akaratából. A kolostor 1001-ben államalapító Szent István királyunktól kapta kiváltságait.

A kolostor alatti falut – ma város – egészen az 1960-as évekig Győrszentmártonnak nevezték. A hegyet 1823 óta nevezték Pannonhalmának. A kolostor ősi falai egyebek közt látták 1241-ben a hős Uros apátot negyven szerzetese élén visszaverni a tatár rablókat; láttak magyar és török harcosokat, mivel a török háborúkban végvárrá lettek – a szerzetesek akkoriban elhagyták a kolostort; vagy ugorva az időben: látták az előző rendszerben ide megtérő üldözött, másutt otthonra nem lelő atyákat. Csontjaikat az itteni “szerzetesek temetője” őrzi. Könyvtára, kincstára, éremgyűjteménye, pincészete a magyar és az európai keresztény múlt meghatározó pillérei.

A számtalan látnivaló megtekintésekor érdemes felkeresni az 1896-ban felállított Ezredéves emlékművet, rajta a Bezerédy Gyula által timpanonra helyezett dombormű feliratával: “Életünket a hazáért”.

Ne feledjük, Pannonhalma mint Nemzeti Emlékhely is egy darab a Magyarországnak nevezett hazából, egy darab a szívünkből. Képeinken ezt a magyar ősvarázst kívánjuk érzékeltetni.