Hazaérkezett Weiczner Jenő Naplója

A hathatós és módszeres – személyekre lebontott – szervezésnek köszönhetően a heves esőzések ellenére szép számú érdeklődő jelent meg a Városháza tanácstermében.

A Szarvasi Zsidó Örökségért Alapítvány és a Szarvasi Krónika Alapítvány együttes rendezvényén Grünwald Béla köszöntötte a megjelenteket. Jelen volt a jeles eseményen Babák Mihály polgármester és több meghatározó civil szervezetünk vezetője is.

Grünwald Béla bevezetőjében röviden ismertette a Gáspár-malom néhai tulajdonosának életútját, különös tekintettel a Naplóban megörökített vészkorszak eseményeire.

A felvezetés után dr. Molitorisz Pál helytörténész adott áttekintést a szarvasi zsidóság történetéről. (Csak a történeti tények miatt jegyezzük meg, hogy az első izraelita vallású lakos egy Dávid nevű ember volt, aki már 1806-1807-ben évi három forint kilenc krajcár türelmi adót fizetett, mivel azidőtájt tilos volt a zsidók letelepülése Szarvason. Őt követték Weinberge Uzsák 1829-ben, majd Berger Izsák 1832-ben. – A Szerk.) Mint arra dr. Molitorisz rávilágított, a szarvasi zsidóság “fénykorát” a ferenc józsefi békeidőkben élte. Azidőtájt Grimm Mór fakereskedőt 1902-től három ízben is Szarvas bírájává választották. Utalva a további évtizedekre elhangzott, hogy például 1935-ben 86 zsidó kereskedés működött Szarvason.

A történeti kitekintés egészen a ’44-es deportáláson át a II. világháború utáni évekig ívelt.

– A bűn nemzedékről nemzedékre viszi hordalékait – fogalmazott a helytörténeti esszé után dr. Iványi Gábor, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora. Mint elmondta, ami 1944-45-ben történt Európában, arra nincs bocsánat. Ezzel együtt utalt arra is, hogy vannak jelei bizonyos körökben a zsidó-keresztény közeledésnek.

Dr. Iványi Gábor beszédét – amelyben idézett egyebek közt a Napló naprakészen 70 évvel ezelőtti, 1945. január 24.-i részéből is – Brachna Irén és dr. Kutas Ferenc egyszerre dráma és művészi erejű kettőse követte a Napló néhány részlétének életre keltésével. Olyannyira, hogy a végén maga dr. Kutas Ferenc könnyekig megrendülve olvasta utolsó mondatait.

Végezetül Grünwald Béla megköszönte az érdeklődést, mindenkit a könyv elolvasására biztatott, egyben utalva a helyszíni vásárlás kedvezményes voltára is. Mint megfogalmazta, azt kívánta, hogy a felnövekvő nemzedékek ne éljenek meg hasonló borzalmakat.

A Napló hazaérkeztében érdemi szerepet vállalt dr. Misurné dr. Gerő Zsuzsa, aki karonülő csöppségként maga is megjárta a lágereket. A Napló kiadatásának támogatásával és szervezésével egyfajta missziót vállalt fel a vészkorszak szarvasi történéseinek közzétételével. Erre vonatkozóan az alábbiakat vallja a Napló előszavában:

Örök hálával tartozom nagybátyámnak, Weiczner Jenőnek: az ő naplója az én emlékezetem.

Még csak tizenöt hónapos voltam 1944 májusában, amikor deportáltak bennünket Szarvasról. Munkaszolgálatos édesapám azt sem tudta, hogy megszülettem, ahogy mi sem tudtuk meg soha, hogy mikor halt meg az orosz fronton; édesanyám 1948-ig várta őt.

Én vagyok a legfiatalabb holokauszt-túlélő a családban, a naplóban sokszor emlegetett “kis Ungár Zsuzsika”. Jenő bácsi (vagyis hát ahogy mi neveztük, Jancsi bácsi), a szenvedélyes krónikás, betegen, éhesen, fázva is írta-írta – csodával határos módon írhatta – szerettei és sorstársai mindennapos megpróbáltatásait a megalázó gettóéletben, a féléves mezőgazdasági kényszermunkán, a bergen-belseni lágerban, a rettenetes vonatutakon Szarvastól Strasshofig, majd Bergen-Belsentől Theresienstadtig. A naplóból tudom, hogyan és hol haltak meg anyai nagyszüleim és a dédnagymamám, a naplónak hála élhetem át újra a “kiüldözött zsidók” mégoly fájdalmas sorsát és sorstalanságát.

Szeretném, ha ez a könyv minél több olvasóhoz eljutna. A lehetőségért köszönetet mondok Dénes Györgynek, aki elsőként kezdeményezte a napló kiadását, Iványi Gábornak, aki felismerte a dokumentum irodalmi értékeit is és Bognár Róbertnak, aki a szöveget gondozta és (a jobb olvashatóság kedvéért, de érdemben nem változtatva) itt-ott rövidítette.

Gerő Zsuzsa

A Weiczner Napló megtalálható ezentúl a Városi Könyvtárban. Okulására ifjaknak és idősebbeknek érdemes végigolvasni és elgondolkodnia.