Hírforgó, Képgaléria, Média

Már próbálják a Tévedések vígjátékát

Igazi sztárokkal készül a Békéscsabai Jókai Színház a következő évadra! A Tévedések vígjátékát Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes- és Kiváló művész rendezi, az előadásban Ephesusi Antipholus szerepét a Kossuth-díjas Bezerédi Zoltán, a budapesti Katona József Színház művésze játssza. Shakespeare örökérvényű, halhatatlan művének jelmeztervezője Szakács Györgyi, aki szintén Kossuth- és Jászai-díjas. A próbák már április végén elkezdődtek, június […]


Igazi sztárokkal készül a Békéscsabai Jókai Színház a következő évadra! A Tévedések vígjátékát Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes- és Kiváló művész rendezi, az előadásban Ephesusi Antipholus szerepét a Kossuth-díjas Bezerédi Zoltán, a budapesti Katona József Színház művésze játssza. Shakespeare örökérvényű, halhatatlan művének jelmeztervezője Szakács Györgyi, aki szintén Kossuth- és Jászai-díjas.

A próbák már április végén elkezdődtek, június elsején előbemutató lesz, szeptemberben pedig premier, és a bérletes nézők a 2015/16-os évadban láthatják majd az előadást.

Csiszár Imre már többször dolgozott a Jókai Színházban. 2012-ben a a XVII. Magyar Drámaíró Versenyen rendezett, és a teátrum vezetése azóta tervezte újra a közös munkát, amit a rendező elfoglaltsága miatt nem sikerült hamarabb tető alá hozni. Az együttműködés azonban ennél is régebbre nyúlik vissza, hiszen Békéscsabán a Canterbury meséket rendezte Csiszár 1979-ben, Nyírő József Jézusfaragó emberét Bartus Gyulával a főszerepben 1993-ban állította színre. A magyar színházi élet egyik meghatározó személyiségének tudását, tapasztalatát szeretné most kamatoztatni a társulat.

Shakespeare ma is aktuális, és a Tévedések vígjátéka olyan szórakoztató darab, amely kiválóan alkalomas arra is, hogy a nézőket elgondolkodtassa. Az alkotók arra szeretnének figyelmeztetni, hogy ebben a mai, fogódzók nélküli világban sokan ma is bizonytalanságban, félelemben, hazugságban élnek, nem ismerik partnereiket, embertársaikat, akikkel nap mint nagy együtt vannak. Ez az alapszituáció persze egyáltalán nem komikus, mégis fergeteges komédia kerekedik a történetből, amelyből az ígéretek szerint a politika sem hiányozhat. A tervek szerint „a shakespeare-i meséből egy racionalizált álom” készül.

Csiszár Imre úgy véli, az a tény, hogy a Jókai Színház eléggé távol esik a fővárostól, inkább segít, mint rontana a helyzetén: kevesebb szempontnak kell megfelelnie, mint egy pesti teátrumnak, önálló stílust képviselhet, mindenféle műfajban kipróbálhatja magát.

– Egy „sokat evő” színháznak látom a békéscsabait, ahol nagyon pontos és jó alkotómunka folyik. Nagyon jó a színház vezetése, a darabválasztásokkal figyelembe veszik a társulat milyenségét, tehetségét, hozzáállását – hangsúlyozta a rendező. – Mindenki megkapja azt a szerepet, amelyben a legjobban meg tudja mutatni magát. A színészek, akikkel együtt dolgozom, nagy munkakedvvel tevékenykednek. Ez kell is, hiszen egy Shakespeare-vígjáték színészileg igencsak munkaigényes. A végeredménynek könnyednek kell lenni, de ezt a könnyedséget csak kemény munka árán lehet előidézni. Ezt a csapat felismerte, a kis szereplő, a nagy szereplő, a vendég és a helyi erő, mindenki nagyon nagy lelkesedéssel vesz részt a munkában.

Bezerédi Zoltánnak nagyon jólesett, hogy őszinte szeretettel fogadták Békéscsabán.

– Egyelőre mindennel el vagyok halmozva, és csak a legjobbakat tudom elmondani. Érdekes szituációban vagyok, még keresem a helyem. Nagyszerű szerepet kaptam, és a társulat is nagyon jó – nyilatkozta a művész. – Hosszú évekig voltam vidéki színész, itt is hasonló az életforma, mint Kaposváron volt. Félig idevalósi vagyok, hiszen édesapámék békéscsabaiak, és nagyon sok rokonom él itt, de korábban nem hogy nem játszottam, még nem is jártam a Jókai Színházban. Éppen itt volt már az ideje!

Shakespeare vígjátéka Szász Imre fordításában kerül színre Békéscsabán, Solinus, Ephesus hercegének szerepében a Jászai-díjas Bartus Gyulát, Aegeon syracusai kereskedőként Jancsik Ferencet láthatja a közönség. Katkó Ferenc, Gulyás Attila, Csomós Lajos, Presits Tamás, Szabó Lajos, Czitor Attila és Ormándy M. Keve lép fel az előadásban. Emíliát, Aegeon feleségét és az apácafőnöknőt Kovács Edit, Adrianát, Ephesusi Antipholus feleségét Komáromi Anett, Lucianát, a húgát Liszi Melinda játssza. Fehér Tímea, Veselényi Orsolya, valamint a Színitanház számos hallgatója kap lehetőséget a sokszereplős darabban. Érdekesség még, hogy a zenét Csiszár Virág válogatja, a díszletet a rendező tervezi.

A Tévedések vígjátéka 1981-ben szerepelt a Jókai Színház repertoárján, akkor Rencz Antal és Ungár Tamás rendezésében.