A Senki madara a miénk is lett

A kolozsvári születésű művésznő Dr. Szilvássy Orsolya beszélgetőtársával egyetemben inkább elbeszélésnek mondaná az idén kiadott multikulturális témájú művét, melyben a magyar és a japán hagyomány fonódik össze egy történetté. A távol-keleti kultúra megjelenése nem meglepetés, hiszen második keresztnevét egy – az írónő születésekor gyógyszert hozó – japán hölgy nevéről kapta. Az eredeti „daruasszony” történet ősi eredetű, mellyel Patrick Ness könyvét fordítva találkozott, majd átértelmezve, saját maga világát hozzáadva írta meg a Rofusz Kinga gyönyörű rajzaival kiadott könyvet. A művészet, különösen a női alkotókészség fontos szerepet kap a műben, viszont a daruasszony isteni léte adja a történet misztikus voltát. Az elbeszélés stílusa a magyar meseírás jegyeit viseli, hiszen Benedek Elek és Fekete István írói jellegzetességét felhasználva alkotta meg a „messziről jött” mesét, melyben Tátos szerepével helyet kaptak magyar hagyományban élő motívumok is. Szilvássy Orsolya egy térségi legendát is megosztott a darvak által felnevelt gyógyító pásztorról (hasonlóan Tátoshoz), akit Daru Jánosnak hívtak, így még érdekesebbé tette a történet magyar vonatkozását.

Szabó T. Anna Kyoko stílusával, kisugárzásával azonnal elnyerte a közönség szimpátiáját, akiket a gyermekeknek szóló élőadása után elkalauzolt a japán és magyar kultúra által átszőtt fantáziavilágba, a pásztor és a daruasszony misztikus szerelem-meséjébe.
Az írónő Senki madara című könyve kölcsönözhető a Városi Könyvtárban.