Trianoni megemlékezések

Mezőtúr 

A Berettyó-parti városban immár második alkalommal rendeztek Trianon relikviáiból gyűjteményes kiállítást. A június 17-ig látogatható tárlat „Trianoni emlékek 95 év távlatából” címmel nyílt meg a Móricz Zsigmond Közösségi Házban, a Felvidéket képviselő Sárosfa, Erdélyt: Árkos, Sepsiköröspatak és Délvidéket: Törökbecse testvértelepülések delegációinak és polgármestereinek jelenlétében. Magát a kiállítás anyagát széles körű koalíció, úgy mint Trianon Társaság, Túri Olvasókör, Sárorfa, Sepsiszentgyörgy, Sepsiköröspatak, Árkos közösségei, valamint szarvasi gyűjtők: Kozák Ferenc, Skorka András és Szenes János kölcsönözték.

A megnyitón Herczeg Zsolt, Mezőtúr város polgármestere mondott köszöntőt, megnyitotta Szenes János, a Szarvasi Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke, irredenta dalcsokorral közreműködött s a kiállítás egészét szervezte és moderálta Patkós Éva önkormányzati képviselő.

A most bemutatott anyagban egyebek közt láthatók első világháborús fotók, katonai emlékek, féltve őrzött családi ereklyék, a két világháború közötti időszakot idéző könyvek, plakátok, jelvények, képeslapok és hasonlók.

A mezőtúri kiállításnyitót követően a város lakossága délután a Kossuth téri Országzászlónál emlékezett, majd este ugyanott és az I. világháborús emlékműnél gyújtottak a 95. évforduló alkalmából gyertyát.

Szarvas

Szép hagyománya a Szarvasi Férfikarnak, hogy a városi Trianon megemlékezéseken egy-egy különleges első világháborús dalcsokorral rukkol ki. A 95. évfordulón sem szakadt meg a hagyomány a Történelmi Országközépnél – immár hivatalosan Történelmi Emlékhely – tartott ünnepségen csütörtök délután. Molnár Dániel a Cervinus Teátrum részéről egy szép szavalattal, Sajó Sándor: Magyarnak lenni c. versrészletével működött közre.

Beszédet mondott Szenes János, a Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke. A mostani emlékbeszéd főképpen a korabeli magyar ellenállók – sóvidéki székely felkelők, Balasssagyarmat, Kercaszomor, Lajta-Bánság, Sopron, Somoskőújfalu – hőstetteinek megidézésére épült. Rendhagyó módon, mivel a Történelmi Egyházak helyi gyülekezetei más irányú elfoglaltságok miatt lelkészeikkel nem voltak jelen a megemlékezésen, a szónok maga idézte a Magyar Katolikus Püspöki Kar Imáját 1920-ból. Ez az imaszöveg mind a mai napig a leghitelesebben örökítette meg a nemzet Trianon feletti gyászát és fájdalmát.

Az emlékbeszéd után került sor a koszorúk és virágok kegyeletteljes elhelyezésére. A néma csend ezalatt tökéletesen érzékeltette a 95 évvel ezelőtti nemzetgyilkossági kísérlet döbbenetét és sokkoló hatását.

Végezetül az emlékezők a Férfikar segítségével az ünnepség eleji Himnusz és Székely Himnuszhoz hasonlóan együtt énekelték a Szózatot.