Hírforgó

Konferenciasorozatot indított a Nemzeti Örökség Intézete

Szeptember 24-én három stratégiai jelentőségű témából indított konferenciasorozatot a Nemzeti Örökség Intézete. A nyitótanácskozás a Nemzeti érték – a Sport címet viselte. Várhatóan a folytatásban a Tudomány és a Kultúra kerülnek majd napirendre.


A konferencián Szarvast Giricz Katalin, a Képviselő-testület Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke, Szirony Pál aranydiplomás sportszervezőnk képviselték. NÖRI rendezvény lévén elkísérte őket Szenes János, a Szarvasi Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke. A delegáció biztonságos utaztatásáról Klimaj Attila, a Polgármesteri Hivatal útreferense gondoskodott.

A konferencián Szabó Tünde sportért felelős államtitkár olvasta fel a Brüsszelben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét. Az eredeti elképzelés szerint Orbán Viktor tartotta volna a nyitóbeszédet.

A jeles eseményen sportnagyságaink egész sora jelent meg.

Előadást tartott élményeiről Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornászunk, Nébald György vívó olimpiai bajnokunk, öttusasportunk nagy öregjei közül Török Ferenc, a tokiói olimpia bajnoka, Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes vívónk, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke. Utóbbi a sportszerűség fontosságáról szólt.

Surányi András tanszékvezető docens, filmrendező Puskás Ferenc életműve kapcsán a mítosz és a nemzeti érzelem összefonódásáról értekezett.

Szalóky Sándor történész, a Veritas Intézet főigazgatója a honvédelem és a sport óhatatlan összefonódásáról, a két világháború közötti honvéd sportolók eredményeiről is beszélt.

Szabó Lajos – az éppen kényszerű albérletbe költözött Sportmúzeum igazgatója – előadásában a magyar sport kitörését elemezte a Trianon utáni elszigeteltségből.

Gallov Rezső neves sportújságíró, a rendszerváltás utáni híres sportügyi államtitkár az újjászervezés tanulságait elemezte. Mint szavaiból kitűnt, sajnálatos, hogy a sport 1990 után kiment a kötelező önkormányzati feladatok köréből.

Papp Gábor, a NÖRI főosztályvezetője az eddig jogszabályban rögzített Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek sorából hiányolta a sporthoz kötődő helyeket. Meglátása szerint a törvény adta lehetőségeknek jelenleg a Puskás Ferenc Stadion – korábbiakban Népstadion -, a Millenáris – itt játszotta 1903-ban első hazai meccsét a magyar futballválogatott (nem összetévesztendő a Millenáris Emlékhellyel Budán! – a Szerk.) és a Hajós Alfréd Sportuszoda felelne meg.

A csütörtöki konferencián legtöbbször a focival foglalkoztak, illetve legtöbbször a futball kifejezés hangzott el. Így például Szegedi Péter szociológus előadásában kitért néhány meghökkentő adatra. Például elmondta, hogy 1893-ban bizonyos Szafka Manó budai főgimnáziumi tanár hozta az első futball-labdát Angliából. Megszervezte a futballjátékot Magyarországon, ám a szabályismertetőbe hiba csúszott, ezért kezdetben a mezőnyjátékosok kézzel (sic!) üthették csak a labdát, míg a kapus csak lábbal védhetett.

1912-13-ra Magyarországon már évente 26 ezer 500 fő nézte átlagban a focimeccseket válogatott szinten. Angliában azidőtájt 30 ezer 300 néző volt a válogatott játékára kíváncsi.

Továbbá nemzeti tizenegyünk 1902-től 1913-ig – a legtöbbször Európában! – negyvenhét alkalommal lépett pályára. Abban az időszakban Anglia válogatottja 43 meccset játszott.

A konferencián a jól beváltak szerint Radnainé dr. Fogarasi Katalin tartotta a nyitó-köszöntőt, a zárszót pedig Boross Péter, a Nemzeti Kegyeleti és Emlékhely Bizottság elnöke, korábbi miniszterelnök tartotta.

* * *

A helyszínről

A konferenciát az Országház u. 28. szám alatt tartották, amely a régi budai Országház épülete. Érdekessége az utcának, hogy a magyar középkorban az Olaszok utcája nevet viselte. A hatalmas épülettömb, amely átnyúlik az Úri utca 49-ig, az 1700-as évek második felében épült. Eredetileg a klarissza apácák kolostora és temploma volt.

1782-ben II. József a rendet feloszlatta, az épület Úri utcai szárnyát a királyi kúria kapta meg. Míg az Országház utcai részt országház céljaira alakították át. A terveket Franz Anton Hillbrandt híres osztrák építész kivitelezte. Az Országház utcai szárny közepén volt a díszes alsóházi ülésterem, a felsőtábla az északi udvari traktusba került.

1790-ben, 1791-ben, 1792-ben és 1807-ben tartottak itt országgyűlést. Maga a Helytartótanács is ide költözött 1790-ben. Itt követelte a pesti nép 1848. március 15-én a cenzúra eltörlését, Táncsics szabadon bocsátását.

1870-1927 között itt működött a Belügyminisztérium irattára. A nagyterem híre táncmulatságok színhelye is volt.

A jelenlegi pompájában reprezentatív díszterem (itt volt a tanácskozás) jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Díszterme.