Fenséges nyárbúcsúztató a Szarvasi Vízi Színházban

Magyarország és Közép-Európa legszebb vízi színházában ezúttal szeptember 26-án szombat este került sor a kiemelkedő jelentőségű ünnepre.

Előzményeihez tartozik, hogy az idei nyáron elmaradt a Mozgáskorlátozottak Szarvasi Egyesülete házigazdai tisztére tervezett Musical Mix összeállítás – amely a közismerten kiemelkedő népszerűségű LOM – Land Of Music – sorozat darabja. Nagy Róbert sztárcsapata a pótlást mostanra tervezte, ám az a „Vesztegzár a Grand Hotelben” próbái miatt elmaradt.

Ám a nagyérdemű ezúttal sem csalódott. A Békéscsabai Jókai Színház kiválóságaiból toborzott „kamaraegyüttes”: Zsombok Réka, Ragány Misa, Tatár Bianka, Gábor Anita, Liszi Melinda a zongoraművész Rázga Áronnal és nem utolsósorban a „Cimbaliband” harmonikás fenegyerekével, Agatics Kruniszláv „Kicoval” megerősítve, pazar és elegáns zenés-verses összeállítással rukkoltak ki. Őszi zsongás című estjükben minden benne volt, ami nyár, ami szerelem. Természetesen a Szent Mihály Nap hagyományaira és a tűz erejére utaló darabok sem hiányozhattak.

A zordonnak indult idő megkegyelmezett, az eső elállt, csupán a majdnem hideg és olykor szitálás kísérte az estet.

A mintegy háromszáz színházfanatikus nyíltszíni tapsától, majd a legnagyobb elismerést jelző állva tapsolástól kísért ünnepet Seregi Zoltán színi direktor elegáns és bensőséges hangulatú köszöntője nyitotta.

– Észre sem vettük, s elröppent a nyár – utalt a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója az évad sűrű történéseire, majd megköszönte a közönség kitartó szeretetét.

Az est főszereplői közül Ragány Misa például veretesen idézte Szent Mihály néphagyományait, szívszorító módon tolmácsolta Zorántól a Ne várd a májust, s a Szeptember végén elmondásával is szép perceket ajándékozott nekünk. Gábor Anita mély művészi átéléssel tiszta énekbeszéddel adta elő többek közt a Hulló leveleket. Zsombok Réka produkciói tökéletesen illettek a csapatba, ezúttal is érzékeltetve, hogy nagy ígérete a színpadnak.

Tatár Bianka már sokszor bizonyította, hogy kiváló tolmácsolója Cserháti Zsuzsa dalainak csakúgy, akár a régi szerelmes sanzonoknak. Rázga Áron zongorajátéka maga volt a könnyed elegancia. Tökéletes összhangban volt Kicoval, aki harmonikaművészetével valósággal megbabonázta a francia sanzonok rajongóit.

Az est irodalmi gyöngyszemei és magas zenei színvonala kézzelfoghatóan érzékeltette Liszi Melinda ihletett művészetét. Nagy László: Tűz c. versével és két kedvenc francia sanzonjaival ünneplőbe öltöztette a lelkeket. Sanzonművészetében már-már eléri a régi nagyok: Zsolnai Hédi, Mezei Mária vagy akár Mikes Lilla művészetét.

E feledhetetlen hangulatú „Őszi zsongást” stílszerűen a Lobog a tábortűz lélekemelő vokálozása zárta. A dal alatt az Erzsébet-hídon már ott sorakozott a kétegyházi hagyományőrző íjászok csapata. Szállt a tüzes nyílzápor, a második kísérlet betalált, s egyetlen lángcsóvává emelkedett a Körös vizén elhelyezett nádkúp. A felcsapó lángok fénye – még egyszer s ez évben utoljára – táncot járt a mocsári ciprusok lombkoronáin. A Történelmi Országközép városában, Szarvason ez volt az eddigi legragyogóbb hangulatú Szent Mihály ünnep.