Jövő májustól már emlékhelyeink tematikus napját rendezik

Ilyenkor ezrek és ezrek kerekednek fel országszerte, hogy az egész nap ingyenesen látogatható kiállítások, játszóházak, fegyverbemutatók, színpadi játékok során hódolhassanak Eger vára iránti rajongásuknak.

A mostani ünnepi alkalom különleges jelentőségű volt e jeles napok sorában. A Nemzeti Örökség Intézete, Eger Megyei Jogú Város és az 1957 óra már több mint húszmillió látogatót jegyző Dobó István Vármúzeum együttesen invitálta a megemlékezőket. A Dobó-bástya előtti területen – mondhatnók az 1552-es ostrom számunkra szentélynek számító pontján – ünnepélyesen avatták fel a NÖRI által adományozott „Egri vár Nemzeti Emlékhely” sztélét.

A rangos sztélé avatáson ott volt a tervező Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely Bizottság tagja. A goromba idő ellenére is népes tömeget Habis László, Eger város polgármestere köszöntötte. Beszédet mondott dr. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke és Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Eger országgyűlési képviselője.

Gárdonyi és halhatatlan hőseink emlékét idézve a NÖRI elnökasszonya bejelentette, hogy 2016. május 14-től a Nemzeti Örökség Intézete minden évben meg kívánja rendezni a Nemzeti Emlékhelyek tematikus emléknapját, amely nap rendezvényein nem csak a már jegyzett tizennégy Nemzeti Emlékhely szerepel, de Történelmi Emlékhelyek is. (Mint az ismeretes, Szarvas a Történelmi Országközép Emlékmű által 2011. december óta szerepel Békés megyéből a gyulai vár és a Honvédtiszti emlékhely társaságában e rangos sorban.)

Elsőként a NÖRI elnöke „Eger várát” invitálta meg 2016. május 14-re.

Nyitrai Zsolt miniszteri biztos beszédében egyebek közt utalt a most folyó várrekonstrukciós munkálatokra is. Ezek keretében újraépül az egykori Szép-bástya és Dobó provizori palotája is.

A hagyományok jegyében a vendéglátó házigazdák társaságában dr. Radnainé Fogarasi Katalin leplezte le a sztélét. Az ünnepélyes aktust a korabeli egyenruhákba öltözött várőrség díszlövése kísérte egy korhű seregbontó ágyú másolatával. Az avatási ünnepélynek külön hangulatot adott a Latjha László Néptáncegyüttes veretes műsora.

Végezetül az Egri Vár Napjához méltón az ünnepség szónokai és az emléktömeg az egykori Püspöki palota elé vonultak. Majd a kegyelet és hála koszorúival tisztelegtek a Hősök termében Dobó István vörös márvány szarkofágja és az Egri Hősök Fala előtt. (Azon közismerten a Gárdonyi hagyatékban talált kézirat szerinti felsorolásban olvasható a várvédő katonák, apródok, nők és más hősök névsora.)

A koszorúzás után folytatódtak a színesebbnél színesebb programok, a középkori „játékbarlangtól” az életre keltett ostromjelenetekig.

Egy kis naptáridéző

A Kara Ahmed, Szokollu Mehmed és Khádim Ali pasák által vezetett török csapatok – együttes számuk a híresztelésekkel szemben a kortárs Zsánmboki János és több neves történészünk szerint, mint Szántó Imre számuk 35-40 ezerre tehető – 1552. október 17-én kezdték el elvonulásukat Eger falai alól. Ahmed és Szokollu Mehmed maradék egységei a Jászberény-Szolnok-Szeged irányon át takarodtak Belgrádba. Azonban Khádim („Herélt”) Ali budai pasa egységei csak október 18-án indultak a vár alól budai téli szállásukra. A derékhad ment elöl, az utóvéd még ágyúzott, tartva az egriek kicsapásától. Jogosan féltek, hiszen a negyven napos ostromban megfáradt egriek válogatott huszárcsapata Fekete István hatlovas tiszttel az élen egészen Üllőig űzte-vágta a nap folyamán Ali pasa elvonuló seregét. Egri hőseink ezzel az üllői diadallal tetézték a nagy egri győzelmet. S a tényleges ostrom alóli felszabadulás másnapján, 1552. október 19-én írták meg nevezetes levelüket Dobó István, Pethő Gáspár, Mekcsey István, Bornemissza Gergely deák és Zoltay István Nádasdy Tamás dunántúli főkapitánynak. Tehát Eger halhatatlan hőseinek diadala valójában 1552. október 18-án következett be Üllőnél. Idézem az MTA által kiadott Magyaroszág történeti kronológiája c. alapművet 1982-ből: 1552. október 18. A török sereg 5 heti sikertelen ostrom után feladja Eger ostromát és hazaindul. Szomorú érdekessége e dátumnak, hogy az egri diadal után két évvel, 1554. október 18-án csalták lesre Poroszló mellett kálnói Bornemissza Gergelyt, mint Dobó utód egri főkapitányt. Végzetét Nemes János: Egri harangok c. regényében olvashatjuk.

Fentieket a nap krónikásaként lejegyezte úgy is, mint a Szarvasi Történelmi Emlékút Közalapítvány és Babák Mihály polgármester képviseletében

Szenes János