Sportvezetők köszöntése

Mindehhez elengedhetetlen a Szirony Pacsi-féle humor sportéletünk felvázolásakor. Hodálik Pál alpolgármester lendületes köszöntője után Giricz Katalin ifjúsági és sportbizottsági elnök köszönte az áldozatos teljesítményeket. Továbbá ez alkalomból Dobruczky Zsolt és Szirony Pál ajándékokat kaptak több évtizedes kimagasló sportmunkájuk elismeréseképpen. Majd következett örökifjú egykori sportnagyságaink felköszöntése össznépi fotózással. Végül évindító hagyományként fehér asztal melletti tereferével folytatódott a szarvasi “sportos évindító”.

A díjazottak:

Kurilláné Frankó Anna (1964- ) kosárlabdázó

10 éves korától kosárlabdázott. Diákolimpián előbb csak az 1. sz Általános Iskola, majd a Vajda Péter Gimnázium csapatával Országos Döntőn szerepel, közben a korának megfelelő szarvasi utánpótlás csapatokban játszik. Korán bekerül az NB. II.-es keretbe, középiskolásként már a felnőtt csapatában játszik. Szarvason tanul tovább,  ahol óvodapedagógus diplomát szerez. Játékosként szerepe van a csapat 1985-ös NB I.-be jutásában, ahol 13 évig meghatározó NB I.-es játékosként  szerepel. A csapat nem esik ki az NB.I-ből, pénzhiány miatt 1998-ban lemondja NB I.-es szereplését és a játékosoknak jut idejük a magánéletre is. Játékos pályafutása alatt testnevelői-, majd kosárlabda edzői diplomát szerez. Utánpótlás neveléssel is foglakozik, de végül Gyomaendrődre távozik, testnevelő tanári állást kapva, ahol jó közösségben eredményesen dolgozik.  A sors fintora, hogy azokról a játékosokról, versenyzőkről, akik hosszú ideig, de csak Szarvason játszottak, sokkal kevesebbet lehet mondani, mint akik néhány év után más csapatokba igazoltak. 

Somogyi János (1959- ) labdarúgó

A Békéscsabai TASK labdarúgója volt 1976-80-ig, majd 1990-ig a Szarvasi FS SC, (1985-től Szarvasi Vasas) NB II-es csapatában játszott, közben 3 évig Kecskeméti SC NB II.-es labdarúgója. Ezután a Gyomai FC játékos-edzője, de közben Szarvason is edzette a serdülő labdarúgó csapatot. 2000-től Szarvason lett előbb játékos-edző, majd a felnőtt csapat edzője (2005-ig). Ugyan edzőként megvált a szarvasi csapattól, de továbbra is edzősködik. Az utóbbi években a közeli települések csapataiban is dolgozott edzőként (2005-2008. Gyoma). Ezután 4 évig ismét Szarvason edző, 2012-től pedig Kondoroson. Így a szarvasi sportéletben közel 25 évet töltött játékosként, játékos-edzőként, vagy edzőként. Sportos család, leánya Niki aerobik magyar bajnok versenyző volt, 2009-től sikeres edzőként dolgozik. Fia, János Szarvason kezdett futballozni, néhány évet vidéken játszva visszatért Szarvasra. Jelenleg is játékos, de utánpótlás edzőként is szerepelt.

Tiba Józsefné (1962- ) kézilabdázó

Talán a többi javasolt nagy részével együtt sportolói példakép is lehetne hosszú játékos pályafutásával.1976-tól a Szarvasi Szirén SE-ben kezd kézilabdázni, NB.II.-es csapatának kapusa. Játszott megyei bajnokságban, bajnokcsapatban is. Több évig NB II.-ben, egyszer ott is bajnokságot nyertek, eljutottak az NB I/B kapujába, melyben a szereplést anyagi támogatás hiányában nem vállalhatta a csapat. Így továbbra is jól szerepelnek az NB.II.-ben, igaz rövid ideig. A játékosok nagy része szül, a csapat kiesik, szétesik, a szülést addig is néhányan a versenyzés miatt halogatták. Néhányan végleg abbahagyják, azért a csapat újraszerveződik, hosszú távon megyei bajnokság, majd ismét dolgozott. NB II., mely osztályban ma is szerepelnek. Ő maga 2001-ben fejezi be a játékot (2×1 évet szülés miatt kihagyva), végül is éppen 25 éves versenyzői pályafutás után.

Dombovári Zita (1963- ) kosárlabdázó

Az akkor 1. sz Általános Iskola énektagozatos 3. osztályából szervezett csoporttal kezd kosárlabdázni. 5. és 6. osztályosként az Országos Mini kupában mindkétszer a 2. helyen végeznek. 7. osztályosként a Diákolimpia Országos Döntőn drámai küzdelemben csapatával a 2. helyen végez. Az NB.II.-es Szarvasi FSSC csapatában 2. gimnazista korától játszik irányítóként. Atlétikus képességeinek köszönhetően eredményes játékos (az egész csapat atlétikai felmérés alapján lett szervezve.) 3 éves NB.II.-es eredményes játék után Őt is a szegedi Juhász Gyula Tanárképző keresi meg és ott is tanulva tovább NB.II-ben  játszik. Férjhezmenetele miatt Szegeden marad és abbahagyja a játékot. 1990-ben visszaköltözik Szarvasra , de az NB.I.-es csapatban már nem játszik, a 3 évig működő Városi Bajnokságban szerepel. Sportoló családból származik, édesanyja kiváló atléta, nővére szintén kosárlabdázó volt Szarvason, férje labdarúgó, sportvezető volt, fia, Roland NB. I-es labdarúgó és 5-szörös válogatott, lánya, Betta a Sport TV munkatársa. 

Durucskó Péter (1960- ) labdarúgó

Már általános iskolás korában kitűnt ügyességével, sokoldalúságával több sportágban, de végül a labdarúgásnál kötött ki. Debrecenbe kerülve középiskolásként 3 éven át nyertek a Diákolimpia Országos Döntőjébe kerülve. Igazolt labdarúgóként közben a Debreceni MTE NB. III.-as csapatában játszott. 1977-től 15 alkalommal ifjúsági válogatott játékos.1978-ban az UEFA Kupa 16-os mezőnyében a IV. helyezett magyar csapat tagja és ezzel kivívták a jogot a Japánban rendezett Ifjúsági Labdarúgó Világkupán való részvételre. 1979-ben Szarvasra jön az MG. Főiskolára tanulni és az NB. II.-es Szarvasi FSSC játékosa 3 évig. Az Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokságban 3 éven át döntős főiskolás csapatnak is játékosa. A főiskola elvégzése után 2 évig Mezőtúron játszik, majd visszajön Szarvasra. 1987-ben átigazol a Váci Izzó csapatába és 17 alkalommal lép pályára és tagja  Középeurópai Kupában 2. helyen végzett csapatnak. A Kecskeméti SC NB.II.-es, levezetésképpen 1990-95-ig a Gyomai FC csapatában játszik. Ezután sportágat vált, teniszezni kezd, de közben egy évig a Szarvasi FC elnöke.

Gulyás Zoltán (1964- ) labdarúgó

7 éves korában kezd sportolni, minden sporttal megpróbálkozik (családi örökségként atlétika, kézilabda) és labdarúgás. Zielbauer Andrástól kap rendkívül jó atlétikai alapokat és jó eredményeket ér el 5-próbában. Atlétikában serdülő, majd ifjúsági válogatott lesz. A Vajda Péter Gimnázium kézilabda csapatában játszva országos döntősök. A Szarvasi FSSC utánpótlás csapatában futballozik, és ekkor már megyei válogatott. Minden sportágban eredményes. 16 éves korában a szarvasi felnőtt labdarúgó csapatban véd NB. II.-ben. 1980-82-ig serülő majd ifjúsági válogatott és a Ferencváros játékosa, kapusa lesz. Játszik is a csapatban, nemzetközi válogatott mérkőzésen is, Kuwait válogatottja ellen. Mégis visszatér Szarvasra, de érettségi után 1982-ben 2 évre az NB. II.-es Szolnoki MÁV igazolja le. 1984-87-ig a Szarvasi MG Főiskola hallgatója, ezalatt Gyomán futballozik. A főiskola elvégzése után katona lesz Mezőtúron és a Szabó Lajos SE NB. II. -es játékosa. Komoly sérülés vet véget sportolói pályafutásának. A műtétsorozat után nem mer többet kockáztatni. Azért tovább sportol, labdarúgásban a TSZ Kupa Országos Versenyét mindig megnyerik, öregfiúk csapatban játszik a Csarnok Kupában, teniszezik is, de komoly tétmérkőzésen nem mer kockáztatni. Az Ő családjában szintén meghatározó a sport. Szülei is sportoltak, édesapja a város egyik legkiemelkedőbb sportembere, felesége, lánya szintén magasabb szinten űzték saját sportágukat.

Mátyásné Hegedűs Rozália (1963- ) kézilabdázó

Általános iskolásként Nagyszénáson kezdett sportolni atlétaként, mellyel kiváló alapokat szerzett. Középiskolásként Békéscsabára kerül a Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolába, ami az NB.I-es városi női kézilabda csapat nevelő egyesülete volt. Az iskola csapatával minden évben Országos Középiskolás Kézilabda Bajnokság döntősei és bajnoki címet is szereznek. Közben az egyesület ifi csapatában játszik, majd 1981-ben érettségizve a felnőtt csapatba kerül és a csapat ez évben a Népújság szavazásán „Békés Megye Legjobb Csapata” címet nyeri. 5 év NB.I-es szereplés után egy évre Orosházára megy NB. II-be, innen igazolja le a Szarvasi Szirén az NB.II-ben szereplő csapatához 1986-ban. 7 évet játszik Szarvason, eredményes játékos. A csapat többi tagjával együtt 1993-ig halogatják a szülést. Utána már a szarvasi csapat néhány évig nem is áll össze (1996-ig ). Így ahogy elkezdheti szülés után a játékot, ezt Martfűn teszi a VSE csapatában NB. II.-ben és NB.I./B-ben. Végül 1999-ben végleg abbahagyja a játékot. A sportolást nem, szabadidejében fut és teniszezik.

Szabó Terézia (1966- ) kézilabdázó

Általános iskolás korában Mezőtúron a sportiskolában atlétaként kezdett, bár minden atlétikai számban eredményes volt, különösen dobószámokban tűnt ki. Diákolimpia Országos Döntőn súlylökésben a 2. helyen végzett. Szakközépiskolába kerülve, mivel futni, ugrani, dobni jól tudott, azonnal kézilabdázni tanítják, ebben is hamar eredményes lesz és ifjúsági, majd  a felnőtt csapatba kerül. 1984-ben, engedve a rábeszélésnek a Szarvai NB.II-es  csapatban folytatja. Része van a csapat NB.I./ osztályba jutásában, majd az NBI./B-ben játszó csapat eredményes szereplésében. Kiesnek ugyan NB.II.-be, de folytatják 1993-ig. Ekkor szinte egységesen szülni mennek a játékosok (eddig a kézilabdázás miatt nem tették ). Az újjáalakult csapatban néhányan folytatják a játékot, néhányan ezzel befejezték. Ő is ezek közé tartozott.

Szuhajné Elefánty Mária (1962- ) testnevelőtanár, kosárlabdázó

3. osztályos általános iskolás korában kezdett el kosárlabdázni. 5. és 6. osztályos korában már Országos Mini Kupában döntős (egyszer második helyezett) csapat tagja. Egyesületi szinten a Szarvasi FSSC játékosa, és serdülő, majd ifjúsági csapatban játszik. 8. osztályos, mikor a Diákolimpia Országos Döntőjén játszva óriási csatában igazságtalanul az amúgy jónak számító 2. helyen végeznek. Középiskolás korában már az NB II.-ben játszik. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola minden szarvasi kosárlabdázó lányt odacsábított, már 3.-os gimnazista korban próbálták őket rábeszélni. Ő is odakerült, és végig NB. II.-ben játszott, testnevelő tanárként végzett. Előbb Nagyszénásra, majd egy év múlva Csabacsűdre került, közben Szarvas már az NB.I.ben játszott, ez egész embert kívánt volna. Így Békéscsabára igazolt megyei bajnoki csapatba. 1993-ba kerül Szarvasra a testnevelés tagozatos általános iskolába. Itt rendkívül élénk sportélet volt, ekkor lesz kész a tornaterem is. A tagozatos osztályoknak sok sportprogramja volt, rendszeres versenyzés több sportágban, téli (sí-) – nyári (vándor-, edző-) táborok. Kosárlabdázók edzésében is részt vett. Természetesen itt is sportos családról van szó. Rajztanár férje NB. I/B-s kézilabda kapus volt, gyermekeik közül Márkó kajakos, majd országos döntős kosárlabdázó, Maya előbb kosárlabdázott, majd a VP Gimnázium röplabda csapatában játszva országos döntőn dobogós helyen végeztek.

Terhes Tibor (1965- ) atléta , labdarúgó

Szarvason a 2. Sz. Ált. Iskolában kezdett atletizálni, már akkor eredményesen szerepelt diákolimpiai versenyeken. Edzője Zielbauer András volt, aki megszállott edzőként megszállott versenyzőket nevelt. 1980-ban Törökszentmiklósra, a Mezőgazdasági Szakközépiskolába kerül, ahol atletizál és futballozik is. Az iskolában országos hírű sportélet folyt és továbbfejlődik fizikális és technikai téren is.  Mindkét sportágban eredményes lesz. 1980-ban labdarúgásban országos serdülő válogatott kerettag. 1981-ben tízpróbában, ilyen fiatalon a legnehezebb atlétikai számban országos serdülő bajnokságon I. helyezett, így még érettségi előtt, 1983-tól az atlétikában akkor kiváló Szolnoki MÁV MTE igazolja le atlétaként.  1984-ban végzi el a középiskolát és az ifjúsági tízpróba bajnokság ezüstérmese lesz, a következő évben a junior korosztály aranyérmese. Középiskolás évei alatt minden évben több atlétikai számban országos középiskolás bajnok. 1986-ban 110 m-es gátfutásban az Országos Hadsereg Bajnokságon szintén aranyérmes. 1988-ban Szolnokon az állategészségügyben szerez diplomát. Átigazol a Békéscsabai Előre Spartacus Sc-be és 60 m gáton fedettpályás bajnok lesz, de ezután már nem folytatja a versenyzést, munkája egész embert kíván. A sportoláshoz azért hozzászokott és kevés szabadidejében barátaival futballozik. 1999-ben megalakítják a Labdarugó Szabadidő Klubot (LSZK) és az Arató utcai pályán játszanak. Ennek 6 évig elnöke és játékosa is egyben, de a pályahasználattal egyre több nehézség lesz és végleg abbahagyja, csak munkájának és hobbijának él.