Hírforgó, Képgaléria, Média

„Magyarnak lenni dicső gyönyörűség”

Nyelvtörténeti kirándulás dr. Janurik Tamással.


A címben olvasható idézetet nevezte meg előadása kulcsmondatának dr. Janurik Tamás nyelvész, aki őstörténeti szempontok helyett grammatikai oldalról közelítette meg honfoglalásunk időszakát. Mindezt a Városi Könyvtár rendezésében, telt ház előtt, a magyar kultúra napja alkalmából.

A nyelvész professzor fél éven belül már a második ismeretterjesztő, ám egyúttal mindenki számára szórakoztató előadását tartotta a könyvtár intézményében, amely ismét népes közönséget vonzott a kedvezőtlen időjárás ellenére. A Kecskeméti Főiskolán oktató nyelvész a honfoglalás, és az azt megelőző évszázadok nyelvhasználatával foglalkozik, amelyet csütörtökön a Kik is a mi rokonaink? című előadásán a befogadó közönség nagy érdeklődéssel hallgatott.

A hunok és a magyarok közti tévhitek, illetve a rokonsági feltételezések miértjét állította először központi szempontnak a kérdést illetően, így nem köztudomású tényeket tudtunk meg hun-avar kapcsolatról, a Kazár Birodalom kialakulásáról és jelentéséről, valamint a megkérdőjelezhető eredetű Iszfahán Kódexről. A továbbiakban érintette a szittya, a sumér és az etruszk nyelv magyarral közös vonásait, pontosabban ennek cáfolatait – habár az első magyarra fordított sumér verset hitelesen prezentálta, bevallottan minden szó az ő tollából származott. Nagyobb szerepet kaptak a török nyelvi hatások, hiszen négy olyan történeti időszak is volt, amikor a két nép valamilyen módon kulturális, így lingvisztikai hatással is volt egymásra. Innen származik megannyi jövevényszó (kumandor – komondor, bilicsi – bölcs). Divatos a japán rokonítás is, azonban a tanár úr mindenkit elint attól, hogy tanuljon a nyelven annak nehézsége miatt.

Különálló csoportot jelentett az előadás témájában a finnugor nyelvcsalád feltérképezése, amely a közös összehasonlíthatóságokon alapszik, viszont a magyar nyelvhez leginkább szociolingvisztikai szempontból van leginkább köze, hiszen a kutatók a rokon nyelvek történeti változásaival foglalkoznak inkább, mint a mindenáron összecsatolással.
A Szarvasi Városi Könyvtárba ellátogató, és azt megtöltő érdeklődő közönség egy héten belül már a második olyan élménnyel gazdagodott, amely közelebb hozza az embereket és egyben kinyitja az intézmény falait az új ismeretek felé. Dr. Janurik Tamás lebilincselő előadásával kiváló alkalmat adott erre.