Csütörtöktől vasárnapig

 Lélekfényező Rómeó és Júlia

Hosszú évek óta ámulattal és a legnagyobb elismeréssel figyelem ezt a misszióst munkát, amelyet Komáromi Anett színművésszel az élen felvállal a Békéscsabai Jókai Színház fogyatékkal élő embertársaink esélyegyenlősége érdekében.

Az idén nyárra beérett Komáromi Anett dédelgetett álma, a Halló(k), itt vagyunk! minifesztivál megrendezése, a siketek és nagyothallók aktivistáival szoros együttműködésben. A Jókai pedig további jeles egyéniségeket csatlakoztatott: Tege Antal színész-rendező, Tarsoly Krisztina színművész, Sz. Kovács Viktória sajtóreferens és a zseniális adottságú jeltolmács, Vörös Zsolt személyében. Ez a szakmai stáb vitte diadalra Komáromi Anettel és néhány technikai segítővel Tege Antal rendezésében a Rómeó és Júlia szívszorítóan szép jelelt-narrált változatát – egyszerre siket és jól halló szereplőkkel. Majd az est folyamán ezt követte Tarsoly Krisztina rendezésében és szerkesztésében az Állomások című verskompozíciós játék egy szegedi siketnéma színjátszó csoporttal. Ebben Tarsoly Krisztina múlhatatlan érdemeket szerzett emberségből és hivatástudatból, művésztársaival egyetemben. Csodálatos este volt. Köszönjük.

Mezítláb a parkban

Neil Simon örökzöld sírós-nevetős világhírű klasszikusáról már nálam avatottabb írástudók mindent elmondtak.

Csupán annyit jegyeznék meg, bármennyire kedvelem a zenés műfajt, ezen az estén üdítőleg hatott számomra az értelmes emberi beszédre épített zseniális játék. Sokunk örömére Gubik Petra természetesen huncut bájjal formálta meg Corie Brattert, sokadjára igazolva, hogy a prózai műfajokban is kitűnő. Czitor Attila, a Jókai egyik legeredetibb – olykor titokzatosnak tűnő – művészegyénisége. Paul szerepében egyszerre volt elegáns és könnyed és szerethetően hiteles az érzelmi hullámvölgyek ábrázolásában. Fehér Tímea az anyós Mrs. Bank szerepében mesteri tökéllyel egyensúlyozott a sírós-nevetős helyzetek között. Viktor Valesco figurája Katkó Ferenctől örökre emlékezetes marad a nézők számára. Eredeti humora telitalálat. Ha csak egy villanásra, de jó látni a darabban a nagy öreget, Hodu József színművész áruházi kihordóként. Tomanek Gábor telefonszerelőként pontosan annyit hoz ki a szerepből, amennyit lehet. Hiteles az általa életre keltett figura. Nagyon jó, hogy Tege Antal klasszikus felfogásban rendezte a darabot, amire Egyed Zoltán díszlete és Kiss Kata jelmezei is rímeltek.

Charley nénje

Az Egri Gárdonyi Színház játékában leginkább az élőzene varázsa, a klasszikus díszlet míves szépsége fogott meg. Szó se róla, Babócsai Réka játékára voltam leginkább kíváncsi, akit Békéscsabán számtalan komoly szerepben már megcsodálhattunk. Ezen az estén kedves bájjal játszott, ahogy a társulat egésze is. Minden jel szerint a Gárdonyi haza jár Szarvasra. Így van jól.

Lélek-Fények

Két különleges tehetséggel megáldott művész estjének lehettünk részesei vasárnap. Szokolay Dongó Balázs a magyar népzene egyik klasszikus megújítója. Páratlan fantáziával dúsítja a népi fúvóshangszerek önmagában is gazdag világát. Most hallott zenéit – hortobágyi, moldvai és egyéb dallamok – nagyban inspirálhatta Liszi Melinda szavalóművészete, aki ezúttal több verses estjének vonulataiból is válogatott gyöngyszemeket. Ennek következtében irdatlan mélységek nyíltak meg általa – például Nagy László, Csoóri Sándor, Babits, Arany János verseinek előadásával – mind a kortárs művésztárs, mind a hallgatóság lelkében. Minden túlzás nélkül állítom, hogy előadóművészetében akár a balladamondás, akár a szerelmi líra műfajában, a legveretesebb színpadi hagyományokat követi. Szokolay Dongó Balázzsal együtt maradandó katarzisélményt adott közönségének.