Kedvencek estje a Vízi Színházban

Ezzel a frappáns és mindent kifejező mondattal köszönt el hétfőn este dr. Melis János jegyző házigazdaként a Jókai Színház három fiatal művészétől. Ami nyilvánvalóan a lehető legjobb jókívánság művészek számára.

Kétségkívül a három főszereplő: Liszi Melinda, Tatár Bianka és Nagy Róbert rászolgált ezen kellemes “útravalóra”. Mindhármukat ténylegesen a 2011-es indulástól itt zárta szívébe a nagyérdemű.

Például Tatár Bianka volt az első ígéretes színitanházas hallgató, aki az első nyáron élőben szerepelt a Nap Mint Nap műsorában. Aki látta azidőtájt a Kisherceg adaptációt – vagy akár annak tavalyi keresztmetszetét -, nem felejti el játékát.

Nagy Róbert az első évad Vers a víz fölött estjeitől kedvence lett a költészet barátainak, majd a 2012-es “Csak egy tánc volt” Szécsi-esttel bűvölte el rajongóit.

Liszi Melinda az első – Nagy Róberttel közös verses estjei óta – számtalan műfajban bizonyította már kiemelkedő játékkedvét és a színház iránti mély elkötelezettségét.

Minden jel szerint a kívánságműsornak ez a változata, amely a nagyérdemű szeretetéből és lelkesedéséből fogadt, mára már egyként népszerű Szarvas mellett Békéscsabán a TeÁtriumban is. Ennek szellemében már a hétfő esti Óhajtó előtt érkeztek kívánságok interneten Szarvasról, a megyéből és távolabbi helyekről.

A törzsközönség pedig mit sem törődve az aznapi hőséggel – országos melegrekorddal -, nőttön nőtt a kezdés pillanatáig. Cserébe ezúttal is színvonalas produkciókat láthatott.

A teljesség igénye nélkül megemlítjük, hogy Tatár Bianka remekelt Toldi Mária egykori nagy slágerével, a Például te, te, te… dallal. Úgyszintén a Macskák kettősében. Nagy Róbert ezúttal sem hagyhatta ki a nagy Szécsi slágert s a Monte Cristo grófja népszerű Róma dalával lepte meg a nézőket. Liszi Melinda más dalok mellett a Kabaré “Mein Herr” betétjével bizonyította, hogy bármilyen játéktérben képes pillanatok alatt felforrósítani a világot jelentő deszkákat.

A nagyszerűen szórakozó népes közönség végezetül megtapasztalhatta e kiváló trió zárószámaként a “Szerelmhez nem kell szépség…” kezdetű örökzöldet.