Tiszteletadás a civil áldozatok emlékének

A Nemzeti Örökség Intézete és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által rendezett kegyeleti eseményen részt vett Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI elnöke. Emlékbeszédet mondott dr. Darák Péter, a Kúria elnöke.

– A háborúban a halál nem válogat harcosok és civil között – fogalmazott a szónok. Beszédében dr. Darák Péter felidézte, hogy Coventry, London, Drezda, Pearl Harbor, Sztálingrád, Hirosima és Nagaszaki lakói a budapestiekhez hasonlóan szenvedtek.

– A várost a németek feláldozták a háborút meghosszabbítandó illozorikus terveik és Bécs érdekében. Hetvenegy esztendeje nem a szabadság kora következett, hanem a szovjet politikusokkal egyeztetett diktátumok megvalósítása. Moszkvában nem Budapest felszabadításáról emlékeztek meg, hanem „Budapest bevételéért” emlékérmet adtak a katonáknak – emlékeztetett a Kúria elnöke.

A megemlékezésen közreműködött Szokoay Dongó Balázs népművész-zeneszerző. Az ünnepség végén a megjelent közéleti személyiségek, önkormányzati vezetők, civil szervezetek képviselői és diákcsoportok egységesen egy szál virágot helyeztek el a temető 19/1-es parcellájában lévő tömegsíron.

A megemlékezésen Babák Mihály polgármestert és Szarvas városát Szenes János, a Szarvasi Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke képviselte.

A 108 napos ostrom mementója

38 ezer civil áldozat, 52 ezer polgári sebesült, 40 ezer elpusztított épület, 32 ezer megsemmisült lakás. Kiégett például a Pesti Vigadó, a királyi vár, súlyosan sérült az Operaház, a Nemzeti Színház, a Zeneakadémia. A németek valamennyi Duna-hidat felrobbantották. Elesett 80 ezer szovjet katona. A szovjet sebesültek száma meghaladta a 240 ezret. Jóval százezer fölötti a német-magyar katonai veszteség – halottak, sebesültek – száma.