Zenés történelmi játék gyerekektől, nem csak gyerekeknek

Ezen darabokat a minden esetben telt házat garantáló Benka Gálákon – egy-két alkalommal a Partiumi Diákszínjátszók Fesztiválján – mutatták be a Benka Gyula Két Tanítási Nyelvű Angol Magyar Evangélikus Általános Iskola – magyarán a Benka – tehetséges diákjaival. A mostani Luther című történelmi zenés játék fajsúlyos műfaji és alkotói váltást hozott a figyelemreméltón tehetséges és sokoldalú művész házaspár munkásságában. Egyrészt a nagyon is aktuális történelmi témaválasztás, akár a játszóhely – az Ótemplom oltártere és a padsor-köz – vonatkozásában. A vasárnap látottak-hallottak alapján azt gondolom, munkájuk – mindazzal együtt, hogy ezúttal is maradtak diákjaiknál – messze túlmutat egy iskolai műkedvelő színjátszók számára íródott darabon. Ezért feltétlenül érdemes azt színházi mércével megméretni. Megérdemli.

Kezdjem a műfaj kapcsán – történelmi zenés játék, urambocsá’ történelmi játék zenével – magával a zeneanyag dicséretével. Himer Péter első hallásra is remekbeszabott, megfelelő módon pörgős, megfelelően drámai s nem egy helyen a protestáns egyházzenei világ hagyományait tiszteletben tartó és mértékletesen felhasználó valódi musicalzenét alkotott. Ismerve a mai magyar musicaltrendeket, azt gondolom, ezt a zseniális zeneanyag messzemenőkig eléri, egyes részleteiben meg is haladja a manapság trendi zenés színpadi művek átlagszínvonalát. Különösen értékes a hittanórai nyitókép zenéje, a vihart megtestesítő részlet, a finálé szépen ívelő dallama pedig úgy emelkedik, úgy szárnyal, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A dalszövegeket is úgy ahogy jóra értékelhetjük. A mostani technikai lehetőségek néhol gátat szabtak a szöveg pontos értékelhetőségének, de ez megfelelő minőségű színpadi hangtechnikával kiküszöbölhető.

Folytassam a darab teljes szövegkönyvével. Minden jel szerint a legfőbb inspirációt az azonos című nagysikerű történelmi film adta. Ez csöppet sem baj. Korunkban újra reneszánszát éli a sikerfilmekből színpadi adaptációk egész tömegét jelentő divathullám. Hogy csak a legújabbat említsem, lásd vadonatfrissen Meseautó musical. Maradva a Luthernél, ügyes ötlet, hogy a darab egy iskolai hittanóra jelenetével indul. Hozzáteszem – bár a mostani ünnepi alkalmat nem zavarta, segített a vallástörténetben kevésbé járatos nézők egyikének-másikának – a zene és a főhős pályaívét korrekten követő történet értékesebb annál, mintsem didaktikus narrációval gyengítenénk a dramaturgiai munkát. Azt mondom, ez a mű méltó egy professzionális felnőttszereplős adaptációra. Ez esetben az ominózus didaktikus részletet egyszerűen ki lehet váltani egy-egy lendületes betéttel, a főszereplő vívódásait feltáró ütős belső monológgal. Ezzel együtt a szövegkönyv egésze tisztességes módon követi Luther Márton életének csomópontjait. Lásd gyerekkor, ifjúkori megpróbáltatások, a katolicizmussal való szembefordulás, Wittenberg, Worms, Wartburg, Augsburg. Megjegyzem, egy esetleges felnőtt adaptáció tálcán kínálja a lehetőséget, hogy az isteni kegyelmi szálak mellett megjelenjen benne egy hús-vér emberi szál Bora Katalin személyében.

De maradjak a vasárnapi bemutatónál. Minden dicséretem a benkás kisdiákoké. Minden igyekezetüket beleadták a műkedvelő rendezés naiv bája közepette megvalósult játékba. Sőt mi több, a főszereplők: Pribelszki Zoltán – a gyerek Luther, Himer Tünde – a felnőtt Luther még figyelemreméltó tehetséggel is játszottak. A dicséret valamennyi szereplőé. Így lássuk a teljes repertoárt: Staupitz – Új Dorka, Bölcs Frigyes – Dombi Lilla, Tetzel János – Lestyán Hanna, Érsek – Karas Luca, V. Károly – Lázár Dániel, Spalatin – Németh Viktória, Ulrik – Polgár Anna, Gyűlés vezetője – Szebegyinszki Szofi, Fejedelmek: Terhes Flóra, Schwarz Réka, Bozsik Bianka, Pap – Kepenyes-Darida Dóra, Gyerekek: Csomos Koppány, Nyemcsok Milán, Tanárnő – Pribelszki Boglárka, Réka – Rohony Réka, Panna – Kovács Panna, Zsófi – Pfeifer Zsófi, Úr hangja – Horváth Z. Olivér, Apa hangja – Himer Péter, Angyalok – Kepenyes-Darida Zoé, Král Vanda, Lohr Lili, Nagy Viktória, Opavszki Lara, Fazekas Anna, Kollár Nikolett, Helmeczi Csanád. Szövegkönyv: a Luther c. film valamint egyetemi előadások alapján. Zene: Himer Péter. Díszlet: Kozák Ádám. Jelmez: Szécsi Hajni, Csernusné Samu Edit. Aki nélkül az előadás nem jött volna létre: Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda, Ótemplomi Evangélikus Egyházközség, Oláh Gézáné, Fabó Polett, Klimaj Pálné, Csasztvan Béla, Szemenyei Csaba. Rendezte: Himerné Duló Erika.

Mindezekkel – az említett naiv bájjal is – együtt azt gondolom, a Luther zenés történelmi játék két dolgot érdemel. Egyrészt megfelelő dramaturgiai beavatkozással professzionális színházi rendezést. Másrészt méltó arra, hogy a Reformációs Emlékév során bemutatásra kerüljön a Kárpát-medence egyházi közösségeiben a keresztény-keresztyén teljes ökuménia jegyében és szellemében. Köszönet ezért a darab alkotóinak.