Hírforgó

Színházi aprók

Irodalmi estek, színházi előadások – ezt történt a múlt héten a Szarvasi Vízi Színházban.


 

Jónás könyve

Babits Mihály (1883-1941) irodalmunk egyik legeredetibb nagysága, a Nyugat első nemzedékének meghatározó egyénisége. A Magyarországon is egyre terjedő fasizmus és a II. világháború veszélye kiemelte korábbi éveinek elszigeteltségéből, s egyre erőteljesebben fordította szembe az embertelenség erőivel. A pályáját lezáró verses remekműve a Jónás könyve (1940) már súlyos betegsége – gégerák – idején született. A Jónás könyve nyílt szembefordulás a fasizmussal, ezzel együtt bátor önbírálat, a társadalomtól, a politikától elzárkózó öncélú művészi magatartás bírálata, elítélése. „Vétkesek közt cinkos, aki néma.”

Ezt a maga nemében páratlan, biblikus ihletettségű irodalmi gyöngyszemet hozta Szőke Pál színművész a Szarvasi Vízi Színházba. A Békéscsabai Jókai Színház kitűnő orgánummal bíró „nagy öregje” az értékelvű előadóművészet osztályon felüli szintjén közvetítette egyfelől Babits gondolatait, másfelől a maga gazdag érzelmi tárházát. Szőke Pál előadása egyike volt a Vers a víz felett sorozat legfennköltebb produkcióinak az eddigi vízi színházi évadok tekintetében.

* * *

„Tíz kicsi bűnjel”

Tatár Bianka és Gulyás Levente nagyszerű estje nyitotta meg egy új sorozat, a „Kedvenceink a víz fölött” produkcióit. A „Tíz kicsi bűnjel” című zenés történetük már korábban megszületett, csak a születés nyarán nem került valami oknál fogva a Szarvasi Vízi Színház színpadára. A Békéscsabai Jókai Színház két kiválósága örökzöld témát, egy férfi és egy nő szerelmének történetét szerkesztette egybe az utóbbi évtizedek olyan briliáns dalszerzőitől, mint Cseh Tamás, Presser, Dés László, Zorán és társaik. A mindvégig jól kitapintható történet is tulajdonképpen a Tatár Bianka által elmondott-elmesélt dalszövegekből és a kettejük által énekelt dalokból állt össze.

Gulyás Levente – úgy is mint zseniális zeneszerző és a Jókai zenekarának karnagya – lenyűgöző tempóban és technikával zongorázott. Énekstílusa ebben a meghitt körben kedvesen hatott. Tatár Bianka a tőle megszokott eredetiséggel jelenítette meg dalait. Dicséret nekik a remek ötletekért. Ha ez az összeállítás még több bemutatkozást is megél, akkor még csiszoltabbá, még gördülékenyebbé válik a dalszövegek „beépítése”. De így is felrázták, hangulatba hozták szép számú rajongói táborukat.

* * *

Monte Cristo grófja

Július ötödike végre meghozta az idei évad valódi abszolút teltházát. Úgy tűnik, a Dumas-Szomor-Pozsgai alkotta remekmű jóval száz fölött is tarol, rabul ejti a romantikára vágyó nagyérdemű szívét-lelkét. Szomor György-Gubik Petra és Gulyás Attila olyan húzónevek, amelyeknek nem lehet ellenállni. Na nem mintha Csomós Lajos, Bartus Gyula, Bíró Gyula, Vadász Gábor és a többieké nem lenne vonzó a közönség számára. Gerner Csaba, Katkó Ferenc és Liszi Melinda kalóz triója pedig úgy parádézik, mintha csak most lett volna a mű bemutatója. Liszi Melinda emellett továbbra is súgója egyben az előadás egészének. A tánckar pedig remek és verhetetlen. Két intermezzós tűzijátékot és egy állva tapsolós fieszta hangulatot ezúttal is megért. (Jut eszembe, mindmáig nem értem, hogy a ’17-es nyár toronymagasan legnívósabb újdonsága, a Balkán Kobra estjén nem tudott teltház lenni.)

Maradva a Monte Cristonál, sokadjára is parádés este volt. Ezzel együtt várjuk a zseniális Szomor és a zseniális Pozsgai újabb remekét.

* * *

 

Az idő sakktáblái…

… címmel ugrott be a múlt szerdán Zalán Tibor szerzői estje, a Monte Cristo harmadik előadása helyett. Elismerésre méltó, hogy egy ilyen váltás esetében is tisztességes irodalomhű törzsközönség ült be a nézőtérre. Aki ott volt, nem bánta meg, mivel a nagyszerű költő-dramaturg mellé dr. Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője, a Gyula Várszínház újdonsült igazgatója érkezett beszélgetőtársnak.

Az est művészi élményét fokozta Huzella Péter remekmívű zenés-dalos ténykedése és Liszi Melinda versátadása-versközvetítése. Ő köztudottan az a művész, aki a magyar irodalom bármely fiókjából előhúzott költeményt képes felöltöztetni eredeti lírai és drámai elemekkel.

Mindent összegezve, eredeti kellemes irodalmi találkozásnak lehettünk résztvevői.

* * *

A nadrág

Egy forrón zajos – állva tapsolós – csabai bemutatkozás után a Karinthy Színház Szarvasra is elhozta A nadrág című vígjátékot Dunai Ferenctől. Nagyon jól tették, mivel kitűnő alkalom adódott annak szemléltetésére, hogy a műfaji meghatározásában komédia, rendezői felfogásában bohózat „szocialista vígjáték” esetében is lehet magas szintű színházi varázslatot véghezvinni.

Mit ígért a darab az előzetesen kiadott szóróanyagok szerint?

„Emlékszik-e még valaki arra, mi az a „szocialista vígjáték”? Aminek társadalmi mondanivalója ugyan kicsinyke volt, a humora pedig soványka, viszont a Patyolattól a Közértig bátran kritizálta az élet nagy kérdéseit. Dunai Ferenc A nadrág című komédiájának vígszínházi premierje egy csapásra szakított ezzel a módszerrel. Mert miről is van szó? Egy szocialista nagyvállalat igazgatója titkolt szeretője ágyában fekszik egy szexin forró éjszaka után. Egyfolytában a szocialista erkölcsről prédikál és a vállalati ünnepség dísz szónoklatára készül a szocialista ipar csodálatos teljesítményéről. Egy valódi díszpinty. Egy potentát. Képzeljék el Feleki Kamillt, aki épp Ruttkai Éva ágyából kászálódik ki és keresi a nadrágját… Hát, igen. Ez a fránya nadrág! A bajok mindig ilyen apróságok miatt kezdődnek. Mert nadrág nélkül mit ér a legnagyobb társadalmi pozíció, a legpontensebb férfiúi büszkeség! Mi marad egy emberből a nadrágja nélkül? És mi marad a rendszerből egy nadrágja vesztett főkáderéből? Erről szól az elmúlt 60 év egyik legsikeresebb, és legmulatságosabb magyar és bátran kijelenthetjük: „szocialista vígjátéka” Csak éppen a szocializmus bukott ki alóla. Vagy mégsem?”

Gyorsan hozzáteszem, a rendező Karinthy Márton egyetlenegy estén sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne sikerdarabot vigyenek színre. Rendezésében mind a díszlet, mind a korhű zenei és hangeffektusok – a Sződd a selymet elvtárs mellett a darabban Kádár hangja is „felzengett” – kitűnő játszó-teret adott a népnevettetés nagymestereiből álló sztárcsapatnak: Kerekes József, Gubik Ági, Balázs Andrea, Baronits Gábor, Marton Róbert, Vertig Tímea.

Remekeltek. Kitűnő nyáresti szórakozás gyanánt a nagyérdemű is kedvére kacaghatott. Visszavárjuk őket minden nyáron!