Színházi aprók

Festett mosoly bohócgála

A július 26.-i előadást egyhetes nemzetközi bohóctábor előzte meg Szarvason. Annak apropóján, hogy a Baross Imre Artistaképző Intézet ez év őszén bohóc osztályt indít. Ezen az emlékezetes gálán a diákjelöltek mellett neves mesterek is felléptek: itt volt Jim Williams pantomimbohóc az USA-ból, Anka Wojtkowiak Lengyelországból, a Goodman Boys csapat Izraelből, a Planshet ukrán lányformáció, Filep Viktor és Jónás Zoltán táncművészek, valamint a Fővárosi Nagycirkusz zenekarának néhány tagja.

A remekbeszabott műsor eleganciáját Greifenstein János bohócmester kellemesen könnyed konferanszai alapozták meg. Kicsik és nagyok örömére az ifjú bohócok és jelöltek már az előadás előtt megszállták a nézőteret, szelfiztek a gyerekekkel és örökifjú felnőttekkel, számtalan rúzsos puszit is kiosztottak. A mindvégig gördülékeny műsort egy hatalmas elefántimitáció is fűszerezte – valódi vízfecskendezéssel ormányából – és színre lépett a Békéscsabai Jókai Színház két ifjú musicalcsillaga: Gábor Anita és Nagy Róbert is. Így teljesen érthető módon az est végére a nézőtéren fiesztahangulat uralkodott el.

Nem véletlen, hiszen az említett színészkettős és a fellépő bohócok fináléja előtt egy világhírű – éppen Budapesten vendégszereplő – ukrán akrobata trió kápráztatta el a nagyérdeműt hajmeresztőn izgalmas emelőszámával.

Tekintettel a híres izraeli bohóccsapatra, Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz vezérigazgatója a közeli nemzetközi gyerek és ifjúsági táborból négyszáz zsidó fiatalt látott vendégül. Nemes gesztusáért minden elismerésünk.

* * *

Sári bíró

Az 1943-as filmváltozatból is jól ismert Móricz vígjátékot – valódi műfaja szerint népszínmű – az Újszínház hozta Szarvasra Csík György nemes veretű díszletezése Nagy Viktor klasszikus módon értékelvű rendezésében. Ez utóbbit azért is érdemes hangsúlyoznunk, mivel az Újszínház kultúrmissziós célokat vállal fel, amikor abszolút Magyar Nemzeti Színházként működve műsorára tűzi hazai klasszikusaink azon gyöngyszemeit is, amelyeket más színházi műhelyek nem vagy csak hébe-hóba vesznek elő. A már említett filmből mindenki jól ismeri a Sári bíró megválasztása pontosabban meg nem választási körüli történet bonyodalmait.

Felemelő érzés volt megélni azt a tomboló közönségsikert, amely a két főszereplő, Esztergályos Cecília – Bíróné – és Sári bíró – ifj. Jászai László – játékát kísérte. Az ütős szereposztásban további ismerős arcok is feltűntek. Veroni szerepében például a ’70-es évek tévé és mozifilm termésének bombázó szépségideálja, az Amerikából hazatért Bordán Irén sziporkázott. Varjút az adott korszak tévéjátékaiból és a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház veretes darabjaiból is jól ismert Incze József alakította emlékezetesen. Csobaji szerepében pedig a Sacra Coronából megismert Szarvas Attila játszott.

* * *

Veszek egy éjszakát

Amikor a József Attila Színház Szarvasra jön, biztosra mehetünk: újra kapunk valamit a pesti színházi világ értékeiből. Így történt ez szombaton is, amikor Kollár Béla: Veszek egy éjszakát című komédiáját láthattuk abszolút teltházzal, Verebes István tökéletesen örök polgári világot megrajzoló rendezésében. Mira János egyetlen játéktérben stilizáltan vonultatott fel célratörő díszleteivel egy két világháború közötti fűszer-csemegét és egy pesti bérház lakásbelsőt. Első látásra meglepődtem a díszlet egyenfehér mivoltán, azután rájöttem: ez nagyon is kell a kor dalainak retro fényjátékban történő megjelenítéséhez. Ügyes. A dalok beválogatása is az. Lám-lám, egy Eisemann örökzöldet mint a „Szerelemhez nem kell szépség” és társait bármikor elő lehet húzni. Mondanom se kell, leginkább a Karády-dalok hallatán jöttem tűzbe. Eredeti volt például a Malcsiner Béla által jegyzett „Hiába menekülsz, hiába futsz” slágert odacsippenteni a végére. Azért is tetszett, mert ezt többnyire komor színezetű környezetben szoktuk hallani. Szerencsére most másképp történt. S aminek nagyön örültem, az Szabó Kálmán mostanra kicsit elfelejtett nagy szerzeménye a néhai dívának: a „Fogadj el engem úgy, ahogy vagyok”. A szellemesen megfont, olykor melodramatikus paródiába is átcsapó történet során élményszámba ment Újréti László – Varga – játéka. Kedves, szerethető cselédlányt kaptunk Kovalik Ágnestől Julis szerepében. Eredeti volt Pikali Gerda Zsuzsája, ahogy Fila Balázs Wéber ura is a hősszerelmes fűszeres bőrében. Telitalálat Molnár Zsuzsa Vargánéja, ahogy Fekete Réka Thália Ilije és Jakus Szilvia Micije is. Botár Endre teljesen hiteles Ficzere segéd képében. A sztárok sztárjának kijáró tapsvihar kísérte Galambos Erzsit Jozefa néni megjelenítőjeként. Korponay Zsófi ezúttal Kató szerepében tündökölt. Egész játékstílusa elragadó jelenség, ha így halad, egykettőre vezéregyénisége lehet a József Attilának. Ezzel együtt az összes játszótárs: Chajnóczki Balázs, Fabó Györgyi, Ömböli Pál, Blazsovszky Ákos, Verebély Mónika, Szucskó Noémi is mindent elkövettek a megérdemelt közönségsiker érdekében.

Csak emlékeztetőül: a társulat tavaly előtt a Hattyúdallal tette le névjegyét Szarvason. Tavaly az Angyalföldi balladával gyalogoltak a lelkekbe évekre szóló élményként. Mostani játékuk élvezetesen könnyed nyári este volt. Köszönjük.

* * *

A víz fölött Harencsár Lászlóval

Vasárnap este Závogyán Judit, a Szarvasért Alapítvány Kuratóriumának elnökasszonya volt a háziasszony. Így stílszerűen gyönyörűséges levendulakompozíciók díszítették a színpadot és párjával, Kuszuval minőségi levendulaszörpöt kínáltak vendégeiknek.

A Szarvasiak a víz fölött sorozatban ezúttal a kortárs irodalom egyik legszínesebb képviselőjével, Harencsár Lászlóval tölthetett bő órányi időt a nagyérdemű jelen sorok írója társaságában. A beszélgetést a Bodrogi Gyula hangját bejátszott kisgyerekkori történet vezette fel a szerző szülőfaluja, Rákóczitelep erdejéből. A továbbiakban a szécsényi diákévek után a szerző több művét, a Válóok című novelláját, az Automatizált világ című kabaréjelenetét is felolvasta. Sőt mi több, zanzásítva a Talicska című – nevetős-sírós – színműve is terítékre került több jeles szímművész vélekedésével együtt a Fehér hajú mesék című – Székhelyi József rendezte – 2013as rádiójáték kapcsán. Mindez pontosan december 28-án történt a Magyar Rádió legendás Bródy Gábor utcai épületében. Napjainkban ott már nem rádióznak.

Végezetül, nem kis érzelmi áramütést okozva: Székehelyi József hangján szólalt meg az említett rádiójátékból A szélmalom utolsó tánca. Az egyszerre gyönyörűséges és szívfájdító módon torokszorító történettől többen érzelmi sokkot kaptak, a szó szoros értelmében.

Végezetül nyugalmazott tűzoltó alezredesünk a Tűzoltóságnál töltött vidám évtizedei emlékére egy százesztendős tűzoltó csákót kapott emlékül. A közönség pedig ennek a vasárnap estnek színeit és hangulatait, igazi Harencsár világként.